15+ ember, aki nem tudott elmenni a hajléktalan állatok mellett és új életet adott nekik

A háziállatról szóló döntés mindig jól átgondolt kell, hogy legyen – vagyis majdnem mindig. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor minden racionális gondolkodást félre kell tenni, és csak a szívünkre hallgatni. Így tettek összeállításunk szereplői is, amikor megláttak egy kóbor állatot, és rájöttek, hogy nincs más lehetőségük, mint örökbe fogadni őket.

Nem tudtunk elmenni e 19 ember mellett, akik megmentettek néhány bolyhos golyót, és szeretettel és gondoskodással vették körül őket.

„Oposszumnak neveztem el a farokhelyzet miatt, de már nem biztos, hogy ez a név illik rá.”

„Ő Fin. A bal oldali kép aznap este készült, amikor megtalálták, a jobb oldali pedig néhány hónappal ezelőtt. Azt mondanám, hogy megkapta az aranyjegyet.”

„Kókusz az első napon, amikor örökbe fogadtam, szemben a mostani Kókusszal”

„A menhelyen azt mondták, hogy ő egy csivava. Kiderült, hogy egy amerikai staffordshire terriert fogadtunk örökbe, aki túl sovány volt.”

„Egy építkezésről mentettem meg ezt a kis fickót. Súlyosan beteg volt.”

„Túlóráztam, hogy kifizessem, amit az állatorvos kiszámlázott nekem, hogy biztosan jól legyen. Itt van most, 18 hónappal később.”

„Ő az én kis Dizzy-m. Valaki egy mezőn talált rá néhány másik macskával együtt 6 hetes kora körül, és most lesz 4 éves!!!”

Az utcakölyökből jó fiú lett

„Egy évvel ezelőtt egy kókuszdióhéj alatt találtam rá az ereszcsatorna mellett egy üres telken.”

„Bruce elhagyott volt, és a bal oldali képen látható, ahogyan hozzám érkezett. A jobb oldali kép 6 hónap után készült.”

„Az első nap, amikor örökbe fogadtam ezt az elhagyott cicát, és 48 nappal később”

„A mi kis babánkat egy kínai kajás dobozban hoztam haza. Súlyos szemfertőzése volt. Tavaly novemberben ünnepelte az első születésnapját!”

„Egy 4 hetes kóbor cicától, akit a férjem talált egy pocsolyában, az én vaskos, fürdőkádban lakó, boldog kislányomig – mindenki ismerje meg Bellát.”

„2 hete örökbe fogadtam egy közeli menhelyről egy szomorú arcú kisfiút.”

„Ez idő alatt nagyon kibújt a csigaházából, és máris hozzám nőtt.”

„Az én kukás duóm… valaki más szemete határozottan az én kincsem!!!”

„Pennyt csak körülbelül egy hónapja mentettük meg. Az abszolút legjobb kutya, akim valaha is volt.”

9 hónappal később

„Ma végre hazahozhattam ezt a kicsit. Bemutatom Miss Clementine-t.”

„Aznap, amikor felszedtem és néhány évvel később!”

„Ez a kiskutya a munkahelyemen (egy vasúti pályaudvaron) élt körülbelül 4 hónapig. Egy kartondobozban aludt.”

„Most a szüleimmel és a többi kutyájukkal él!”

Fogadtál már örökbe kóbor macskát vagy kutyát? Mi volt az, ami erre késztetett?