18 hétköznapi dolog, amiért irigyek vagyunk a finnekre

Amikor meglátjuk, hogy milyen kellemes és kényelmes is más emberek élete szerte a világban, a magától értetődő csodálkozáshoz általában egyfajta irigység is párosul. No, nem azért persze, mert sajnáljuk tőlük ezt a “luxust”, sokkal inkább azért, mert valahol talán mégsem teljesen fair, hogy a világ más pontjain sokkal keményebben és odaadóbban dolgozó emberek mégis rosszabbul élnek, mint ők. Ez ellen persze nem nagyon van mit tenni, csak nézni és csodálkozni, mint jelen esetben, amikor is Finnország mindennapos dolgait vettük górcső alá…

1.A várandós édesanyák 140 euró értékű ajándékcsomagot kapnak az államtól, még a gyermek születése előtt.

A csomagban 50 különféle tárgy, többek között ruházati cikkek, higiéniai termékek és játékok találhatók. Talán nem is olyan meglepő, hogy a Save the Children nemzetközi szervezet értékelése szerint Finnország a leginkább gyermekbarát ország a világon.

2. A gyerekeket taxi viszi és hozza az iskolába, ráadásul INGYEN!

Egy törvényi határozat szerint, ha az iskola több, mint 2,5 kilométerre van a gyermek otthonától, az önkormányzatnak saját költségen kell taxit biztosítania, ami hozza és viszi a gyermeket az iskolába.

3. A nagyobb (központi) játszótereken éttermek, meleg vizes medencék és játéktermek is találhatók, melyeket szintén az önkormányzatok üzemeltetnek.

4. Az óvodában maximum 4 tanuló juthat egy tanárra.

Finnországban a gyerekek 9 hónapos kortól már óvodába irathatók. Amíg nem érik el a három éves kort, a pedagógusok maximum 4 gyermekkel foglalkozhatnak egy időben. Ez a szám 3 éves kor után 7-re emelkedik, ám még így is jobban és gyorsabban fejlődhetnek a gyermekek a nagyobb összpontosításnak köszönhetően, mint a világ többi országában.

5. A jelzáloghitel kamatlába nem haladhatja meg az évi 2%-ot.

Az összehasonlítás végett: ha egy ház ára 200 ezer forint (tegyük fel), és 10 éves jelzáloghitellel vásárolták, akkor 15 százalékos kamatláb mellett a hiteligénylőnek végül 187211 forinttal többet kell majd fizetnie a házért, (magyarán 387211 forintot) míg 2 százalékos kamatláb mellett csak 20833 forinttal.

6. 560 euró alapjövedelem.

2017 januárjától a finn lakosokat havi 560 euró alapjövedelem illeti, melyet minden egyes személy alanyi jogon megkap, aki lakóhellyel rendelkezik az országban. A projekt egyelőre kísérlet jellegű, ám az eddigi adatok rendkívül biztatóak, az emberek ugyanis kevésbé félnek attól, hogy esetlegesen elfogy a pénzük, ha elveszítik a munkahelyüket, ami rendkívüli gazdaságélénkítő hatással bír, ráadásul elképesztően megugrott a saját vállalkozást indító finn lakosok száma, ami szintén jót tesz a gazdaságnak.

7. Helsinki valóságos úttörőnek számít a speciális kialakítású földalatti hulladékgyűjtő rendszerének köszönhetően.

A szelektív szemetesek egy csövön keresztül szívják magukba a szemetet, ami 70 km/h-ás sebességgel azonnal a hulladékgyűjtő telepekre száguld. Nincsenek kukáskocsik, nincsenek bűzölgő szemetesek…ez magyar fejjel nézve szinte maga a jövő!

8. A lakóépületekben és panelházakban közös használatú szaunák és mosodák működnek.

Gyakran tornatermeket és közös tárgyalókat is építenek, ahol a lakók együtt olvashatnak könyveket vagy akár társasjátékozhatnak is egymással.

9. Minden egyes műanyag és üveg palack betétdíjas, ám ennek a betétdíjnak a teljes összegét visszakapják az emberek, ha az elhasznált palackokat leadják az újrahasznosító automatákban.

10. A lakótelepeken speciális elektromos motor-előmelegítő készülékek találhatók a parkolókban.

Ezek segítenek, hogy a járművek probléma nélkül indíthatók legyenek még a legextrémebb hidegben is.

11. Központi elektronikus egészségügyi rendszer.

Ha minden igaz, ez épp most kerül bevezetésre kis hazánkban is, Finnországban azonban már évek óta problémamentesen, felesleges papír alapú receptek (és pazarlás) nélkül működik.

12. Speciális mennyezeti konnektorok és lámpafoglalatok, melyeknek köszönhetően a boltban vásárolt mennyezeti lámpák könnyedén telepíthetők.

13. Palackozott víz helyett csapvizet isznak.

Egyes kutatások szerint a finnországi csapvíz közel 100-szor kevesebb baktériumot tartalmaz, mint a palackozott víz. Ez főként a többlépcsős víztisztító rendszerüknek köszönhető.

14. A legkisebb városok is saját létesítményeket kapnak.

Minden finn városnak saját sportközpontja, úszómedencéje és szaunája van, még akkor is, ha csak néhány ezren laknak az adott városban. Az iskolák diákjai pedig minden városban ingyenesen vehetik igénybe ezeknek a sportközpontoknak a szolgáltatásait.

15. Gondoskodnak a természetről.

Nem fúrnak felesleges madáretetőket a fákra, inkább kötéllel és más, humánus megoldásokkal igyekeznek rögzíteni azokat a természetben. A példátlan természetbarát hozzáállásuknak köszönhetően a mókusok, a nyulak és a sündisznók is a városok határain belül, gyakorlatilag az emberekkel közösen élnek.

16. “Elpusztíthatatlan” utak.

Ha valahol, akkor Finnországban aztán tényleg embertpróbáló az időjárás, mely természetesen a közutakat sem kíméli. Vagyis csak elméletileg, a gyakorlatban ugyanis olyan gránitblokkra épülő 3-4 rétegű fagyálló aszfaltal borított utakat építenek, amelyek gyakorlatilag elpusztíthatatlanok, már ami az időjárási viszontagásokat illeti. 1 kilométernyi ilyen aszfalt körülbelül 500 ezer és 1 millió euróból épül, ám javítani csak 10-12 évente kell.

17. Így néz ki egy buszmegállóban várakozás Finnországban:

Finnországban biztosak lehetünk benne, hogy senki nem fog a nyakunkba lihegni a tömegközlekedési járművekre várva vagy a boltban sorban állva, ha ugyanis valakik, akkor a Finnek nagyon odafigyelnek a személyes tér, az intimszféra fogalmára. Talán kicsit túlságosan is, ha engem kérdeztek, de ez még mindig a jobbik eset, mint amikor a tajtrészeg munkás a nyakadba próbálja hányni az ebédjét a trolibuszra várva. Persze ennek is megvan a maga feelingje, tudom.