Miért mondják a gyerekek azt, hogy “Fáj a hasam” ahelyett, hogy “Feszült vagyok”
A megkérdezett 10.000 gyermek 30%-a 18 éves koráig néhányszor már tapasztalt szorongást – állítja egy tanulmány. 80%-uk pedig erre semmilyen kezelést nem kapott. Ennek több oka is van, de az egyik legfőbb kétségkívül az, hogy a gyerekeknél számos esetben nem ismerik fel a szorongást. Gyakran egyszerű hasfájásnak hiszik, és annak megfelelően is kezelik.
A következőkben megtudhatod, hogyan ismerd fel, ha gyermeked szorong, és hogyan segíts rajta.
A gyerekek is szoronghatnak, csak nem tudják, hogy ez mit jelent
A gyerekek azt mondják, hogy fáj a hasuk, amikor szoronganak. Merthogy valóban fáj nekik. Ugyanis a szorongás és az idegesség így manifesztálódik a testükben. Így jelez a szervezet, hogy fennáll egy olyan probléma, amivel igenis foglalkozni kell. Mivel a gyerekek még nem fogják fel, hogy min mennek keresztül érzelmileg, csak azt tudják elmondani a szüleiknek, amit fizikálisan tapasztalnak.
Van más jele is annak, hogy egy gyerek szorong
- Túl keményen bánnak önmagukkal. A tökéletességre törekszenek, és ha azt gondolják, hogy valamit nem fognak tudni jól megcsinálni, akkor a szülő segítségét kérik hozzá. Lehet, hogy sokszor bocsánatot kérnek, vagy gyakran kérnek jóváhagyást, megnyugtatást a szülőktől.
- Csökken az éhségérzetük, mivel a szorongás lassítja az anyagcseréjüket.
- Fáradtnak érzik magukat, mégis csak nehezen tudnak elaludni.
- Panaszkodhatnak fejfájásra, nehézlégzésre, mellkasi fájdalomra, szédülésre, arra, hogy fázik vagy éppen melege van. Ezek mind a szorongásos roham tünetei.
- Feszültek lehetnek, többször fordulhat elő hiszti, sírás.
- Nem akarnak iskolába és a társaik közé menni.
- Nyugtalanok lesznek, nem tudnak koncentrálni.
- Folyamatosan aggódnak. Jellemzően olyan kérdéseket tesznek fel, hogy például “Mi lesz, ha…?” Olyan dolgok foglalkoztatják őket, amik csak a távoli jövőben fognak megtörténni. Félhetnek katasztrófáktól vagy a szülők elvesztésétől.
- Érzékenyebben reagálhatnak, könnyebben magukra vehetnek dolgokat.
- Szinte csüngnek a szülőn, nem akarnak egyedül maradni.
Ami szorongást okozhat egy gyereknél
6 hónapos és 3 éves kor között a szeparációs szorongás jellemző. Ebben a korszakban a gyerekek nagyon ragaszkodnak szüleikhez, nehezen viselik, ha el kell tőlük válniuk. Ezért a bölcsődébe, óvodába való beszoktatás is nehézségekkel járhat.
Az óvodáskorú gyerekeknél megjelenhetnek a félelemnek egyéb formái, például a rovaroktól, a sötéttől, a zajoktól, vértől való félelem.
A társas kapcsolatok is okozhatnak szorongást a gyerekekben, például mikor új iskolába kerülnek, de stresszessé teheti őket egy dolgozat is.
