Tudtad, hogy a Wi-Fi-t véletlenül találták fel? – Íme a részletek
Azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy napjainkban már el sem tudnánk képzelni az életünket internet és wifi nélkül. Szükségünk van rá a munkához, a tanuláshoz és a szórakozáshoz is. Az okostelefonok világában pedig, bárhol, bármikor használható, ahol van internet és router. A vezeték nélküli hálózat megkönnyíti életünket, feltalálása viszont, nem teljesen szándékos volt. Nem tudnánk élni nélküle, de nem tudjuk, hogyan és ki találta fel.
Cikkünkből mindezt és még néhány érdekességet is megtudhatsz, amiről eddig talán fogalmad sem volt.
A Wi-Fi az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) valósítja meg. Tévhit, hogy a Wi-Fi az angol Wireless Fidelity kifejezés rövidítése. Az elnevezés valójában egy marketingcég kitalációja, ami a Hi-Fi szóra utal.
1942-ben George Antheil, zeneszerző és Hedy Lamarr, színésznő szabadalmaztatta a szórt spektrumú technikát, ami a mai wifi technológia alapját adta. Egészen 1985-ig csakis az amerikai haditengerészet használhatta a wifit, csak ezt követően készültek a civilek számára is használható vezeték nélküli hálózatok.
2007 júniusában, Venezuelában érték el az eddigi legnagyobb hatótávolságot, ami 382 kilométer volt. A szakemberek úgy vélik, hogy a wifi mellett lehetnek még a jövőben egyéb, alternatív vezeték nélküli technológiák, amik segítenek majd az ökoszisztémák működtetésében.
John O’Sullivan, ausztrál tudós a Stephen Hawking elmélete ihlette fekete lyukak és az azt követő rádióhullámok “elpárolgását” vizsgálta. Elhatározta, hogy megtalálja őket, hogy ezzel bizonyítani tudja az elmélet helyességét.
Úgy vélte, a gyenge jeleket nagyon nehéz megkülönböztetni az univerzum hangos rádiózajától.
O’Sullivan és kutató társai arra törekedtek, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, ami azonosítja és kiszűri az egyes rádióhullámokat.
Kemény munkával egy matematikai képlet alapján létrehoztak egy eszközt, ami segített megtalálni ezeket a hullámokat és blokkolta az idegen rádiójeleket.
Az ausztrál tudós a CSIRO-nál dolgozott, ahol azzal a feladattal bízták meg, hogy találjon valamilyen módot a számítógépek vezeték nélküli kommunikációjára és fejlesszen ki egy vezeték nélküli rendszert.
Ehhez korábbi kutatásaira és eszközeire támaszkodott, amiket még a rádióhullámok vezeték nélküli azonosítására használt. A matematikai képlet alapján módosítani tudta az eszközt, ez lett a wifi alapja, ami kereste a gyenge és zavaros rádiójeleket a legzajosabb környezetben is.
Ez a félig szándékos, félig véletlen találmány a CSIRO-nak egy milliárd dolláros jogdíjat hozott.
John O’Sullivan 1992-ben először szülőföldjén, majd 1996-ban Amerikában is szabadalmaztatta találmányát, egy kapcsolódó technikát a számítógépes hálózatba továbbított rádiójelek többutas csatornájú interferenciájának csökkentésére. Ez a technológia a WiFi megvalósításának mérvadó része volt.
O’Sullivan megköszönte a zseniális elmének, Stephen Hawkingnak az inspirációt és azt, hogy véletlenül felfedezte a wifit, ezzel hatalmas ajándékot és technológiai fejlettséget adva a világnak.
