5 mindennapos helyesírási hiba – Te is elköveted ezeket? Akkor most itt a segítség

Te vajon mennyi helyesírási hibát ejtesz írás közben? Ma már a programok nagy része ugyan kijavítja az általunk rosszul írt szavakat, korántsem biztos, hogy akkor is jó megoldás születik. Ha eddig azonban valamit rosszul tudtál, akkor itt egy kis segítség, hogy ezentúl helyesen írj majd. Abban az esetben viszont, ha neked nem okoz gondot a helyesírás és már a falat kaparod azoktól az ismerőseidtől, akik egyáltalán nem tudnak helyesen írni, akkor ezzel a cikkel, ezt finoman jelezheted is nekik.

Egyenlőre vagy egyelőre

Mindkét írásmód helyes, azonban a két szó más-más jelentéssel bír, mégis a legtöbb esetben rosszul használják őket. Egyenlőre a szalámit szeleteljük, az n nélküli szót pedig a következő esetekben használjuk.

Egyelőre nincs hír valamilyen ügyben vagy ennél többet egyelőre még nem mondhatok.

Magyar szív

“Ez mindig is így volt a Magyar történelem során.” Neked vajon szúrja a szemed, hogy a magyar szó nagy betűvel szerepel a mondatban? Ha nem, akkor az a rossz hír, hogy bizony kellene. Ugyanis az országok nevét, mint tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk, például Magyarország, Anglia, de a fent említett mondatban azonban a nemzetiség melléknévként vagy főnévként szerepel, ezért kell kisbetűvel írni.

Az, hogy miért olyan gyakoriak a nagy kezdőbetűs alakok, egy nagyon összetett kérdés. Sok esetben érzelmi alapon használják, de nagy valószínűséggel vannak olyanok is, akiknek az iskolából maradt meg, hogy az országok nevét nagy betűvel írjuk, de itt egy teljesen másik esetről van szó. Vannak azonban olyan idegen nyelvek is, mint például az angol, amelyben a nemzetiségek nevét is nagy kezdőbetűvel írják. A magyar nyelvben azonban egyáltalán nem ez a szabály érvényesül.

Központozás

A kérdőjelek és a felkiáltójelek használata sok esetben indokolt lehet, de sajnos sokan vannak olyanok is, akik szinte egyáltalán nem használnak a mondat végén pontot, hanem oda is felkiáltó-vagy kérdőjelet tesznek, ahova nem kellene.

De van ennél még rosszabb is, amikor a mondat végére három pontot rakunk, amely valójában egy lezáratlan gondolatot, egy félbemaradt mondatot jelez.

Gondot okozhat például a központozás és a szóköz viszonya. Ennek egyrészt az az oka, hogy régen írógépekkel dolgoztak, amelyeken ajánlatos volt a vessző elé egy szóközt is ütni. A számítógépek korában ez egyáltalán nem fontos, sőt teljesen felesleges. A gépelés során a központozás, vagyis a vessző, pont, felkiáltójel, kérdőjel, kettőspont, pontosvessző elé nem, utána viszont minden esetben szóközt kell ütni.

Író és műve

Amikor megosztasz egy számodra kedves verset, általában elé írod a szerző nevét és a mű címet. Ebben az esetben a szerző neve, kettőspont és a mű címe forma használatos, például Vörösmarty Mihály: Előszó. Folyószövegben azonban ez az írásmód már nem állja meg a helyét. Ilyenkor nincs szükség a kettőspont használatára, egyszerűen csak azt írjuk, hogy Vörösmarty Mihály Előszó című versében vagy a Vörösmarty Mihály Előszava lenne a helyes.

Idegen szavak toldaléka

Az idegen írásmódú szavak esetében általában közvetlenül, kötőjel nélkül kell kapcsolni a toldalékokat, például businessből, Stockholmnál és így tovább. Viszont, ha az idegen írásmódú szavak -a, -e, -o vagy -ö végződésűek, akkor -á, -é, -ó vagy -ő betűt kell írni az előbb felsoroltak helyett, mint például Coca-Colát, Goethének vagy Malmőből. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az idegen szavak végén az utolsó betű néma vagy több betű jelöl egy hangot. Ilyenkor használatos a kötőjeles forma, például Peugeot-t, like-ot vagy Montesquieu-nek.