„FELÁLDOZZUK” AZ ÖREGEKET A NÖVEKEDÉS OLTÁRÁN? címmel jelent meg egy írás, amelyben dr. Farkas András nyugdíjszakértő véleményét ismerhetjük meg.
'A nyugdíjasokat nem a makrogazdasági összefüggések és az állami költségvetés gondjai érdeklik első sorban, hanem a saját megélhetésük'
A jelenlegi vírus sújtotta válságos helyzetben nem az a kérdés, hogy ki kit áldoz fel, az egész világ került vészhelyzetbe. Az igazi dráma a gazdaság területén zajlik - írja a boomonline.hu.
A pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt hatása súlyosabb lehet, mint amilyen a II. világháborúé volt. Az egész világot behálózó termelési értékláncok eredményeként gyakorlatilag minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert' – vázolja a jelenlegi helyzetet Farkas András.
13. havi nyugdíj: rövidtávon áldás, hosszútávon csapda:
Az alapkérdésre térve köztudott, hogy a világ fejlettebb része – kivéve a folyamatos bevándorlás miatt az Egyesült Államokat – drámai gyorsasággal öregszik. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre, az akkori teljes lakosság közel negyedére növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már minden negyedik magyar 65 évesnél öregebb lesz. A kormány a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben a gazdasági válságkezelési csomagja részeként döntött a 13. havi nyugdíj 2021-től négy éven át történő fokozatos visszaépítéséről, amely így már 2024-től egy havi plusz összeggel, közel 300 milliárd forinttal növelné minden évben a nyugdíjkiadásokat. (Csak összevetésként: a nők kedvezményes nyugdíja évente ennél egy kicsit kevesebbe kerül.)
A nyugdíjas társadalom ezek szerint a nyertesek közé kerül? „Aki ezt hiszi, lehet, hogy rövidtávon gondolkodik, hosszú távra vetítve viszont önbecsapásban él” – mondja a nyugdíjszakértő. „A folyó finanszírozású magyar nyugdíjrendszer jövőjét a gazdaság fejlődése mellett alapvetően négy kényszerítő tényező – a demográfiai, a foglalkoztatási, a kivándorlási és a versenyképességi helyzet – határozza meg. A koronavírus-pandémia mindegyiket megzavarja, bár remélhetőleg csak ideiglenes jelleggel. A veszélyhelyzet elleni védekezés eszközei azonban sokkal hosszabb távú hatást gyakorolhatnak a jövőre, mint maga a járvány. Ilyen eszköz a tizenharmadik havi nyugdíj is, ami rövidtávon áldásnak tekinthető, hosszabb távon kétséges, akár negatív hatással is lehet a teljes rendszerre nézve.'
A teljes cikket IDE kattintva lehet elérni.