9 emberi testrész, amelyekről senki nem tudja, hogy mire valóak

Belegondoltál már, hogy mire valóak az egyes szerveink? Azzal tisztában vagyunk, hogy miért elengedhetetlen a szívünk, a tüdőnk, a májunk vagy a vesénk. De mi a helyzet azokkal a szervekkel és testrészekkel, amelyekről legtöbbünk talán nem is tudja, hogy létezik? Hiába élünk a 21. században, némelyik szervünk funkcióját még a tudósok sem képesek igazán megfejteni.

Tobozmirigy

Az agy közepén található parányi, toboz alakú szerv, amely a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál. Koordinálja az éjszakai/nappali hormonális működést, valamint az alvás/ébrenlét ciklusát, azaz idegen eredetű szóval a biológiai óránk ún. cirkadián ritmusát.

Némely hüllőnél, halnál és kétéltűnél a tobozmirigy egy harmadik szemként jelenik meg, valószínűleg amikor az ezotériában “harmadik szem”-ről beszélnek, a tobozmirigyre gondolnak.

Farokcsont

Erre a csontra sokan csak úgy gondolnak, hogy csupán egy elcsökevényesedd farok, de valójában nagyon is fontos feladatot lát el: az inak és szalagok tapadásában és az idegek védelmében van szerepe.

Féregnyúlvány

Amikor vakbélgyulladásól beszélünk, tulajdonképpen a féregnyúlványunk gyullad be. Az emésztés során idegen anyagok kerülhetnek bele, amely szinte elviselhetetlen fájdalommal járó gyulladást okoz. Emiatt az Egyesült Államokban például az volt a szokás, hogy az újszülötteknek eltávolították ezt a látszólag felesleges, és csak bajt okozó szervét. Valójában pedig fontos baktériumok “tanyája”, amelyek szükségesek az immunrendszer megfelelő védelméért, és különböző mérgezéseket is könnyebben túlél a szervezet, köszönhetően ennek a szervnek.

Mandulák

Feladatuk az orron és a szájon át a légzéssel és a táplálkozással bejutó idegen anyagok, kórokozók és antigének felismerése, kiszűrése és ezáltal az immunrendszer segítése, aktiválása. Miközben ezt a feladatot végzik, megduzzadnak, begyulladhatnak, és egy idő után több bajt okoznak, mint amennyit segítenek. Ekkor szokták javasolni az orvosok a műtéti úton történő eltávolítást.

Férfiak m.llbimbói

A fogantatás után minden embrió ugyanolyan módon fejlődik egy darabig, köszönhetően az Y-kromoszóma inaktivitásának. Csupán a második hónap után “kapcsolnak be” a gének. Ekkor kezdődik a hím embriók nemi hormonjainak termelődése, de ekkora már a bimbók fejlődésnek indultak.

Lép

Ennek a szervnek a szerepe egykor igazi rejtélynek számított. Mára más sokkal többet tudunk róla, de valószínűleg még nem mindent:

– lebontja az elöregedett vörösvértesteket,

– vért raktároz,

– limfocitákat termel, és

– fontos szerepe van az immunanyagok termelésében.

Csecsemőmirigy

Nem is gondolnánk, mennyire fontos ez a szerv, sőt legtöbbünk nem is tudja, hogy van csecsemőmirigyünk. Illetve egyeseknél már csak VOLT ilyen szerv, mivel 30 éves kor körülre a szerv elzsírosodik, és elveszti funkcióját, az idősebb emberekben már meg sem található a nyoma.

Nagyon fontos feladati vannak a csecsemőmirigynek:

meghatározza a test alakját és nagyságát is, szabályozza a mellékveséket és az ivarmirigyek funkcióját. Ezenkívül a szervezet ellenálló rendszerének legfontosabb központi szerve. A csecsemőmirigy normális működése egyensúlyban tartja a két agyféltekét. Ily módon képesek vagyunk kreatív cselekedetekre, ugyanakkor képesek vagyunk az életet egészként felfogni.

Jacobson-szerv

Az orröreg alatt elhelyezkedő szerv főként a feromonok felismerésére szolgál, amik kémiai információhordozók, egyazon faj egyedei között. Míg az állatok számára ez egy létfontosságú szerv, az emberekben is megtalálható, de bennünk gyakorlatilag nem működik.