Egy vitaminnal őrizhetjük meg szemünk világát
„Mintha felvettem volna egy piszkos szemüveget” – Van esély a szürkehályog megelőzésére?
Lassan, fájdalom nélkül, de jelentősen romlik a látás – ki kívánná ezt magának? A szürkehályog kialakulásával a szemlencse bizonyos fokig, vagy teljesen elszürkülhet. Mintha a beteg felvett volna egy piszkos szemüveget. A homályos látás mellett nő a fényérzékenysége is. Lehetséges, hogy bizonyos vitaminok hiánya hozzájárul ehhez? Az okokat és megelőzési lehetőségeket Dr.Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körbe.
Ahogy öregszik az ember, a szeme belsejében levő lencse homályossá, „felhőssé” válhat és ez csökkent látásélességet okoz. A ködös, felhős lencse a katarakta, vagy szürkehályog. Nem kevés idős embertől hallhatjuk, hogy szürkehályog miatt vannak látásproblémái. Sokan belenyugvással beszélnek róla, mivel ahogyan nő az éveink száma, annál nagyobb az esélye annak, hogy ez a szemprobléma veszélyeztetni kezdi a látást.
A szürkehályog vagy katarakta lassan és fájdalom nélkül jelentkezik. Amíg kicsi, a látásprobléma nem igazán érzékelhető, a „köd” csupán a szemlencse kis részét befolyásolja.
Majd a szemlencse állománya bizonyos fokig vagy teljesen elszürkül. Ennek következtében már nem lesz áttetsző, nem jut elég fény az ideghártyára, azaz a retinára. Kialakul a homályos látás. A beteg úgy érzi, mintha köd ereszkedett volna rá, vagy piszkos szemüveget viselne. Látása nem éles, sőt fényérzékenysége is megnő. Valamennyi tartományban csökkent a látás élessége a homályok miatt.
A szürkehályog nem törvényszerű?
Ahogyan a makula degeneráció esetében, a szürkehályognál sem tekinthető törvényszerűnek, hogy a megbetegedés minden idős embert érint. Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos egy ausztrál tanulmány szerepét emeli ki abban, hogy erre fény derült. A tanulmányt 1977-ben kezdték el, amikor a benne résztvevők 49 évesek vagy ennél idősebbek voltak. Több mint 3500 alanya volt a vizsgálatnak.
Öt évvel a tanulmány kezdete után ellenőrzésen vettek rész, ahol kiderült: az alanyok 5,7 százalékánál alakult ki szürkehályog, ám sokkal nagyobb volt a megbetegedés jelentkezésének valószínűsége (28 %), amikor külön vizsgálták a magas homocysztein-szinttel és emellett alacsony folsav- és B12 vitamin szinttel rendelkező személyeket. Megállapítást nyert, hogy náluk ötször nagyobb volt a szürkehályog kialakulásának valószínűsége.
Egy amerikai tanulmány ugyancsak rávilágított arra, hogy a B12 vitamin hosszútávú használata csökkenteni látszik a jelentős változás, az úgynevezett agykérgi szürkehályog kockázatát.
A homocysztein szintről (Hcy) inkább az a köztudott, hogy megemelkedése a szív- és érrendszeri betegségek fokozott rizikójáról árulkodik. Az kevésbé ismert, hogy ha magas értéket mutat a Hcy, a sejtekben nincs elegendő B12 vitamin és B9 vitamin, vagyis folsav. Anyagcsere-elváltozások történnek, melyek során nő nemcsak a homocysztein-szint, hanem az össz-koleszterin és az LDL („rossz”) koleszterin szintje is. A Hcy meghatározását egyébként egy rutin laboratóriumi vizsgálat során el lehet végezni.
Kezdhetünk valamit a „köddel”?
Dr.Bezzegh Attila hangsúlyozta, hogy bár az ausztrál tanulmány eredményei alapján van összefüggés a vér alacsony B12 vitamin- és folsav szintje, valamint a homocysztein magas szintje és a szürkehályog kialakulása között, ezzel még nem jelenthetjük ki, hogy ha a szükséges vitaminokat visszapótoljuk, akkor biztosan megelőzhetjük vele a szembetegséget, sőt akár gyógyíthatjuk is azt.
Ahhoz, hogy kimondhassuk, a B12 vitaminnak és a folsavnak van szerepe a megelőzésben, átfogóbb klinikai vizsgálatok kellenek.
A szürkehályogot jelenleg szemészek által javasolt és végzett eljárásokkal kezelik, nem ritkán meg kell műteni a szemet. Gyógyír nincs erre a szemproblémára, általában az operáció az egyedüli hatékony segítség a látás korrigálására. Fájdalommentes, ambuláns beavatkozás, melyet általában kevesebb, mint fél óra alatt elvégeznek. A műtét során a homályos természetes lencsét eltávolítják és helyére mesterséges lencse kerül.
Ne spóroljunk a B12-vel
Annyi mindenesetre kijelenthető, hogy a B12 vitamin fogyasztását nem árt komolyan venni. Állati eredetű élelmiszerekben megtalálható, így a húsokban, halban és a tejtermékekben. Legjobb forrásai a kagyló és egyéb puhatestűek, a második legjobb pedig a máj. Ám akik ilyesmit nem esznek – például mert vegetáriánusok -, azoknak kiegészítőkből fontos pótolniuk ezt a vitamint, hogy meggátolják a tápanyaghiányt. A javasolt mennyiség napi 500-1000 mikrogramm a B12 vitaminból. Hiánya a látászavaron kívül számos egészségügyi problémát kiválthat – kezdve a fáradtságtól és hasmenéstől a memóriazavaron át a vérszegénységig és a gyenge idegi funkciókig. Jobb ezeket a problémákat okosan megelőzni!
