Sz@r a kapcsolatom a kapcsolatom, de ragaszkodom hozzá… Ismerős?

Kevés rosszabb érzés van, mint a bizonytalanság. Minél több bizonytalanság van valakinek az életében, annál zaklatottabb.

Egy embertől a halála előtt nem sokkal bármit elvehetsz. A házát, a kocsiját, a pénzét, nem fog hozzá ragaszkodni, pedig elképzelhető, hogy nem volt nála önzőbb és pénzközpontúbb lény az egész bolygón. Ha viszont elvennéd tőle az igazát, azt, hogy ki a barát, ki az ellenség, hogy “hol van fent, és hol van lent”, azaz az utolsó biztos pontjait, abban a minutumban meghalna.

Ugyanis az embernek szüksége van biztos pontokra az életében.

Ezek lehetnek emberek, tárgyak, számára alapvető igazságok és nagyon sok minden, amik mint útjelző táblák a közlekedésben, úgy vannak jelen az életében. Ha ezek nincsenek meg, zűrzavarba kerül. A bűnözőnek a biztos pontja, hogy lopni kell, a vallásos embernek, hogy hinnie. Talán egyértelmű a minősítése a két dolognak a te szemedben, az, hogy melyikkel tudsz azonosulni, viszont a két személy ugyanúgy ragaszkodik a sajátjához.

Sokszor egy ilyen biztos pont a párkapcsolatunk. Akkor is, ha rossz, akkor is, ha a környezetünkben nincs élő ember, aki ne azt mondaná, hogy menekülj! És akkor is valamiért ragaszkodunk hozzá, ha már több benne a rossz, mint a jó. Ragaszkodunk hozzá, mert biztos pont.

Meg lehet válni tőle, de helyettesíteni kell valamivel. Nem feltétlenül egy másik személlyel, elképzelhető, hogy egy másik elgondolással. Például azzal a felismeréssel, hogy egy rossz kapcsolatnál jobb az egyedüllét vagy az átmeneti egyedüllét. Sokszor ez a külső nézőpontból való ránézés már képes megszüntetni a társfüggőséget.

Ezért, ha szeretnél megszabadulni egy rossz szokásodtól, beidegződésedtől, mert felismerted, hogy az már nem segíti az életed, találj helyette egy olyan stabil pontot, ami működőképesebb, és egyszerűen cseréld ki.