A barátai állandóan kérdezgetik a lányt mikor lesz már gyereke – aztán sírni kezd mert évekig titkolózott
Nadira Angai az Egyesült Államokban él, édesanya, író és feleség is egyben. Nem olyan régen írt egy Facebook bejegyzést a Love What Matters oldalán mely nők ezreit érzékenyen érintette világszerte. A bejegyzésben leírja, milyen érzés amikor az emberek őt a terhességéről vagy a gyerekekről kérdezgetik.
Az alábbiakban egy részletet olvashatunk a bejegyzésből:
“Van valahol a világon egy nő aki 30 éves és nincsenek gyerekei. Az emberek állandóan kérdezgetik körülötte, “Még mindig nincs gyereked?” A válasz minden nap más és általában erőltetett mosoly kíséri.
“Nem még nincs.” -mondja ilyenkor, egy kis mosollyal a szája szélén mely frusztrációját kicsit leplezi.
“Hát ne várj olyan sokáig, az óra ketyeg” – mondják neki és még sok minden mást is. Ő pedig büszke magára mert igyekszik nyugodtan végighallgatni mindezt és közben továbbra is mosolyog. Később azonban sír.
Azért sír, mert már négyszer is terhes volt de mindegyik terhesség vetéléssel végződött. Azért sír, mert megpróbált teherbe esni az esküvője előtti éjszaka. Azért sír, mert férjének volt egy ex felesége akitől gyermeke született. Azért sír, mert nagyon szívesen venne részt mesterséges megtermékenyítésben de arra sincs pénze, hogy az első kezelést kifizesse. Azért sír, mert volt már kezelésen, de nem volt eredménye.
Azért sír, mert legjobb barátnője nem vállalta a béranyaságot “mert az olyan furcsa lenne”. Azért sír, mert a gyógyszer amit szed, amiatt sem tud teherbe esni. Azért sír, mert a házasságára is nagy hatással van ez. Azért sír, mert a férje magát okolja emiatt és ezért elég nehéz vele így együtt élni.
Azért sír, mert az összes lánytestvérének van gyereke. Azért sír, mert az egyik testvére egyáltalán nem akart gyereket. Azért sír, mert az egyik barátnője terhes. Azért sír, mert megint meghívták egy terhes buliba. Azért sír, mert anyja állandóan kérdezgeti, mire vár még. Azért sír, mert férje szülei már nagyon szeretnének egy kis unokát. ”
“Van valahol a világon egy 34 éves nő akinek öt gyereke van. Az emberek állandóan kérdezgetik őt, “Öt gyerek, hú, remélem már nem lesz több”. Azt várják el, hogy nevessen ezen, mert az ilyen típusú megjegyzésekről az emberek azt hiszik, hogy ez vicces. Aztán igyekszik megváltoztatni a témát, hogy ne kelljen több megjegyzést ezzel kapcsolatban meghallgatnia. Sokat mosolyog ha erről van szó, de mikor senki nem látja, akkor sír.
Azért sír, mert közben megint terhes lett és nem mutathatja ki örömét. Azért sír, mert az emberek furcsállják, hogy ő nagy családot szeretne. Azért sír, mert az emberek azt hiszik, biztos nem akarta ezt a terhességet.
Azért sír, mert az emberek azt hiszik, ez büntetés a számára. Azért sír, mert az emberek azt gondolják, hogy lehet valaki ennyire felelőtlen. Azért sír, mert elege van abból, hogy az emberek sajnálják őt. Elege van az emberek furcsa megjegyzéseiből. Azért sír, mert egyszerűen azt akarja, hagyják őt békén.”
“Aztán van valahol egy nő aki 40 éves és csak egy gyereke van. Az emberek azt kérdezik tőle “Csak egy van?Nem akartál volna többet?” azzal a furcsa hangsúllyal. Erre ő azt válaszolja, hogy “Én boldog vagyok ezzel az egy gyerekkel is.”Ezt a választ már ezerszer elmondta, és minden egyes alkalommal mosolygott hozzá. De amikor senki sem látta, sírt.
Azért sír, mert terhessége egyenesen csoda volt. Azért sír, mert a kisfia állandóan kérdezi, mikor lesz neki is kistestvére. Azért sír, mert a férje nem is akart másik gyereket. Azért sír, mert a férje meghalt és azóta senki mást nem képes szeretni. Azért sír, mert azt mondják róla, hogy önző.
Azért sír, mert most van karrierje csúcsán és most nincs ideje semmi másra.Azért sír, mert most nem lehet még egy gyereke. Azért sír, mert depressziós. Azért sír, mert öregszik.”
Ezek a nők itt vannak körülöttünk. Ők a szomszédaink, a barátaink, testvéreink, kollégáink. Nem tudják mire használni a mi megjegyzéseinket. Az ő méhük az övék – majd ők döntenek, mi legyen. Tiszteljük ezt.
Ez eszedbe jutott valaha? Kérjük oszd meg ezt a cikket!
