7 észbontó tény a meg nem született babákról, amit nem sokan tudnak
A csecsemők nem csak a születésük után válnak teljes értékű emberré, hanem már akkor kialakulnak, amikor még az édesanyjuk méhében vannak. Egy nemrégiben készült tanulmányban például megfigyelték a magzatokat, amíg anyjuk hasában voltak. Lefényképezték a bizonyos ételekre adott reakcióikat, sőt, még mosolyogtak is, ha bizonyos ételek ízlettek nekik, és a homlokukat ráncolták, ha valami nem tetszett nekik. Ez azt jelenti, hogy képesek érezni, ízlelni, sőt, hallgatni és reagálni bizonyos dolgokra.
Reagálnak a különböző ételekre.
Egy vizsgálatban a terhesség harminckettedik hetétől a harminchatodik hétig tartó anyák vettek részt, és az egyik étel, amit kaptak, a kelkáposzta volt. Úgy tűnt azonban, hogy a babáik nem élvezték ezt a választást, mivel felhúzták a felső ajkukat, összenyomták mindkét ajkukat, és sírós arcot vágtak. A tudósok 4D-s ultrahangfelvételekkel rögzítették a magzatok reakcióit, és nem is lehetne egyértelműbb, hogy mit éreznek a kelkáposztával kapcsolatban.
Amikor az anyáknak sárgarépát és sárgarépalevet adtak, a babák teljesen más reakciót mutattak. Meghúzták az ajkuk sarkát, és nevető arcot vágtak, ami azt mutatta, hogy élvezik az ízt. Ez az ízek közötti különbségtétel volt minden bizonyíték, amire a tudósoknak szükségük volt, hogy megmutassák, a magzatok valóban megérzik a különböző ízeket a pocakból.
Az ok, amiért szerintük a sárgarépa kedvezőbb volt, az édesebb íze. Magasabb a cukortartalma, és néha úgy érezhetjük, hogy „gyümölcsös” íze van. A kelkáposzta viszont keserűbb, és kizárólag ezért választották a kísérlethez.
Amikor a magzatoknak elkezdenek ízlelőbimbóik lenni
A magzatok ízérzékelési képessége a terhesség 8. hetében kezd kialakulni, és ekkor kezdenek kialakulni az ízlelőbimbóik. Naponta 3/4-4 csésze magzatvizet nyelnek, és innen származik az összes íz az anya táplálékából. Olyan dolgok, mint a cukor, aminosavak, fehérjék, só és zsírsavak mind benne vannak a folyadékban, amelyet a baba fogyaszt. Ezért van az, hogy a baba már jóval azelőtt kialakítja preferenciáit, hogy megszületne és elkezdene szilárd ételeket enni.
Már az anyaméhben is szőrösek.
Ezt lanugónak hívják, és ez egy nagyon vékony szőrréteg, amely a magzat egész testét, sőt az arcát is beborítja, és valami olyasmit hoz létre, ami úgy néz ki, mint egy bajusz. Ez a szőrzet nem marad túl sokáig a testükön, mivel nagy része közvetlenül a születés előtt eltűnik. Ugyanez a szőrzet más fajokon is megjelenik, például az elefántokon, bálnákon és fókákon. Az egyetlen különbség az, hogy ezek a fajok a szőrzetüket születésük után is megtartják.
A szívük 5 hetes korukban kezd el verni, és elég gyorsan ver.
A csecsemő szíve 5-6 hét után kezd el verni, és mérete nem nagyobb egy gombostűfejnél. Körülbelül 10 hétbe telik, mire a szív teljesen kialakul, és ütésszáma 110-160 ütés/perc között van. Elég érdekes, hogy a terhesség vége felé a lány magzatok szíve gyorsabban ver, mint a fiúké.
Ásítanak, sírnak és vizelnek.
Voltak olyan ultrahangfelvételek, ahol az orvosok észrevették, hogy a magzatok ugyanúgy kinyitották a szájukat, mint ahogy az emberek ásítanak. Ez a cselekvés először a 24. héten vehető észre, de a harminchatodik hétre teljesen eltűnni látszik. Az első ásítással egy időben sírni is elkezdenek. Bár nem halljuk a sírást, az olyan mozdulatok, mint az áll remegése, a száj mozgatása és az állkapocs kinyitása mind ennek a cselekvésnek a jelei.
Emellett sok kutató szerint a magzatok valahol a kilencedik és a tizenhatodik hét között kezdenek el vizelni az anyaméhben. Amint egy kicsit megérnek, napi 500-700 milliliter vizeletet kezdenek termelni. Ha pedig azon tűnődsz, hogy hová kerül ez a vizelet, akkor tudnod kell, hogy közvetlenül a magzatvízben marad.
50%-kal több csonttal születnek, mint amennyi a felnőtteknek van.
Igaz, hogy a méhen belüli babáknak 300 csontjuk van születésük pillanatában. Ahogy tovább nőnek, ezek közül a csontok közül sok elkezd összeolvadni, és eléri a 206-os számot. Ez a majdnem 100 extra csont valójában nem is csont, hanem többnyire porc, amely végül összeolvad a valódi csontokkal. Ez a porc pedig az a lágy szövet, amely a baba egész testében jelen van, és elsősorban a nyakuk mögött látható, ahol általában nagyon puha.
A hangos zajok negatívan befolyásolhatják a hallásukat.
A megtermékenyítés után körülbelül 18 héttel a magzat füle elkezd kinőni, és képes lehet meghallani a külső hangokat. Mire a magzat 6 hónapos lesz, képes lesz arra, hogy minden alkalommal megforduljon, amikor hangot hall. Míg a hangos zajok, például a zene és a szirénák hallása időnként biztonságos, az állandóan ezeknek való kitettség káros lehet. Ez azt jelenti, hogy a terhes nőknek 115 decibel alatt kell tartaniuk a hangokat, ha azt szeretnék, hogy a baba hallása egészséges legyen.
Hát nem lenyűgöző, hogy a csecsemők már ilyen korai stádiumban mennyi mindent megértenek? Milyen tapasztalatokat szereztél a terhességgel kapcsolatban, és tervezel-e még több babát?
