10 módszer, ahogy a média manipulálja a véleményünket
Megszokhattuk már, hogy az igazi hősök bizony köztünk élnek, és a filmbéli maszkos bohócokkal ellentétben, ők nem hordanak köpenyt. Meg van azonban például az a képességük, hogy tökéletes pirítós kenyeret tudnak készíteni az éhes családjuknak akkor is, ha nincs is otthon kenyérpirító, vagy hogy miként orvosolják a túlságosan alacsony éjjeliszekrény problémáját a hálószobában. Mi ez kérem, ha nem hősies helytállás?! 🦸
Közel 30 évvel ezelőtt Noel Chomsky, a híres entellektüell már írt arról, hogy a média milyen manipulatív módszereket alkalmaz. Azóta jó néhány év eltelt, és közben megszülettek az olyan dolgok, mint az internet, a Twitter és a Facebook, azaz a médiának még több lehetősége van arra, hogy hatással legyen ránk. Sajnos, ez a hatás nem mindig pozitív. Most megismerheted azokat a módszereket, melyekkel a média képes befolyásolni minket.
Figyelem elterelése
Ez a média egyik kedvenc stratégiája. A számtalan apró történet között a fontos információkat észre sem vesszük. Az internet pedig nem segít ezen, a figyelmünket folyamatosan terelik a vicces vagy aranyos képek felé. A különbség csak annyi, hogy ma már van lehetőségünk válogatni a számunkra érdekes és teljesen érdektelen információk között.
Felnagyított problémák
Előfordulhat, hogy egy problémát a média csak kitalál, vagy a valódinál sokkal nagyobbnak tünteti fel. Ez pedig komoly reakciókat válthat ki az emberekből. 2016-ban a NASA megjelentetett egy cikket, melyben az írják, hogy ha az asztrológia tudományos lenne, az állatövi jegyek meg tudnák változtatni a pozíciójukat. Például a Szűz az Oroszlán helyére kerülne. A Cosmopolitan úgy közölte ezt, mint tudományos felfedezést, és azt állította, hogy az emberek 80%-a képes megváltoztatni a csillagjegyét. A cikk olyan gyorsan terjedt az interneten, hogy a NASA kénytelen volt rá választ kiadni.
A fokozatosság stratégiája
Hogy kialakítsanak egy bizonyos véleményt, a média gyakran fokozatosan közöl anyagokat egy-egy témáról. Ezt a stratégiát alkalmazzák embereknél, termékeknél, eseményeknél is. Például a különböző országok médiájában csak bizonyos élelmiszermárkák szerepelnek. A média promóciós célokra való felhasználásának talán legjobb példája a 20. század közepén a dohányzás népszerűsítése volt.
A halogatás stratégiája
Hogy meggyőzze az embereket, hogy meghozzanak nehéz vagy népszerűtlen döntéseket, a média fájdalmasnak, de szükségesnek tünteti fel őket. Aztán azt mondják az embereknek, hogy ezeket a döntéseket nem kell meghozni ma, ráérnek majd holnap. A jövőben könnyebbnek tűnik meghozni áldozatokat, mint most azonnal. Erre jó példák a függetlenségi népszavazások vagy diktatúrák a fejlődő országokban, melyeknek alapja a propaganda és a tekintélyelvűség.
Túlzott kedvesség
Egyes reklámok a gyerekek számára megfelelő nyelvezetet, szimbólumokat, intonációt és érveket használnak. Az ilyen kommunikációval szemben az emberek kevésbé kritikusak. A márkák arra törekszenek, hogy az érzelmekre hassanak, leereszkedő hangjuk pedig csupán annyit mutat, hogy biztosak benne, többet tudnak, mint mi.
Több érzelem, kevesebb gondolkodás
A hírekhez minden esetben kapcsolódnak érzelmek is, és ebben semmi jó nincs. Az érzelmek ugyanis nem engedik, hogy objektíven és kritikusan közelítsd meg a tényeket. Blokkolják az elménk racionális oldalát, ez pedig gyakran a valóság torzulásához vezet. Ez az oka annak, hogy “az információs hadviselés” fogalmát nem felejthetjük el, sőt egyre többször hallhatjuk, miközben megpróbálhatjuk kitalálni, hogyan kerüljük el.
Tudatlanságban hagynak
A média és a kormányzat képes manipulálni a társadalmat, ha a társadalom nem ismeri a módszereiket. Márpedig ez történik, ha nem részesülünk megfelelő oktatásban. Legalábbis Chomsky szerint, aki azt állította, az információkhoz való hozzájutás nagyon különböző az elitnél és az átlagembereknél. Chomsky kora óta sok idő telt el, és a digitális korszak már mindannyiunknak megadja a lehetőséget, hogy információhoz jussunk, tehát az oktatás színvonala ebben nem lehet tényező.
Középszerű dolgok kedvelésére buzdítanak
A média tökéletesen elégedett azzal, hogy azt sugallja az embereknek, hülyének, vulgárisnak, bunkónak lenni menő. Ezért van annyi showműsor, szappanopera, bulvárlap. Ezek nem csak azt a célt szolgálják, hogy szórakoztassanak, hanem hogy eltereljék a figyelmünket a komoly problémákról.
Bűntudatot ébresztenek
Ennek a stratégiának a lényege, hogy elérjék, az emberek magukat hibáztassák helyi és globális problémákért. Az emberek hibáztatják magukat olyan háborúkért, amiket a kormányok indítottak el, nem ők. Villámgyorsan terjedt az interneten a fenti fotó, ami 2014-ben készült egy fiúról, aki a szülei sírjai között fekszik. A fotót úgy tüntették fel, mintha háborús zónában készült volna. Valójában azonban a fotó egy olyan projekthez készült, ami a család iránti szeretetet hirdeti. A kép szerzője is megdöbbent, hogy a médiában teljesen másként tálalták a fotóját.
A média sokszor mindent megpróbál megtudni mindenkiről, közben pedig gyakran átlépi a határt. 2005-ben egy brit bulvárlap, a News of the World lehallgatott hírességeket, politikusokat, sőt még a királyi család tagjait is. A megszerzett információkat gusztustalan módon arra használták fel, hogy exkluzív cikkeket írjanak, melyek vonzzák az olvasókat. Az érintettek által indított perek a bulvárlap megszüntetésével zárultak, és még nagy összegű kártérítésre is kötelezték a lapot.