A nyugdíjas, akinek nincs élő rokona, minden éjjel végrendelkezik annak, aki halála után rátalál
Egy nyugdíjas hajógyári munkás, akinek nincs túlélő családja, szívszorító történetet mesélt arról, hogyan teszi ki minden éjjel a végrendeletét annak, aki megtalálja, amikor meghal.
A 76 éves John Foster nemrégiben szerepelt a Channel 4 Britain’s Forgotten Pensioners (Nagy-Britannia elfelejtett nyugdíjasai) című műsorában, ahol elmesélte, hol tart az életében.
Sok millió brithez hasonlóan John is anyagi gondokkal küzd a megélhetési válság miatt, elmondása szerint kikapcsolja üres hűtőszekrényét, és a sötétben ül, mivel nem tudja kifizetni az energiaszámláit.
De nem csak ez, Johnnak nagy magányossággal is meg kell küzdenie, mivel abban az otthonban él, amelyet korábban szüleivel és két testvérével osztott meg, akik már mindannyian nincsenek közöttünk.
A Channel 4 dokumentumfilmjében John így nyilatkozott: „Teljesen egyedül vagyok. Még csak rokonaim sincsenek sehol, csak itt vagyok, ennyi. Létezem.”
A műsorban látható volt, hogy John minden este lefekvés előtt lefekteti a végrendeletét és a temetéséről szóló intézkedéseket arra az esetre, ha éjszaka meghalna.
„Akkor kezdtem el ezt csinálni, amikor a nővérem meghalt. Nincs családom – már mind elmentek -, így nincs senki, aki ilyen dolgokkal foglalkozna” – mondta.
„Ha valaki bejön a házba, ez az első dolog, amit meglát. Felhívják a temetkezési vállalkozókat, ők kijönnek, és mindent elintéznek”.”
Szívszorítóan megkérdezték Johnt, hogy volt-e valaha szomorú, amire azt válaszolta: „Azt kellene kérdeznie, hogy „voltam-e valaha boldog?”, mert én mindig szomorú vagyok”.
A nyugdíjas elmagyarázta a családja halálának körülményeit, elmondta, hogy a bátyja négy nappal a 41. születésnapja előtt halt meg.
Nővére öt évvel ezelőtt halt meg, míg szülei tragikus módon mindössze 27 óra különbséggel haltak meg.
„Nincs családom, soha nem voltam házas, nincsenek gyerekeim” – magyarázta John.
„A család, ha elveszítesz egyet vagy kettőt, az elég rossz, de ha mindet elveszíted, teljesen magadra maradsz, és ez egy rémálom.
„Nem hiszem el, hogy én vagyok itt az utolsó. Csak az embernek nem sikerül feldolgoznia, egyszerűen nem tudod feldolgozni.”
Szerencsére John most már kap némi segítséget, mivel Karen Noble, a Pallion Action Group helyi jótékonysági szervezet munkatársa segített neki hozzáférni az őt megillető juttatásokhoz, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit.
„Most sokkal több pénzt kapok, amire már néhány éve jogosult vagyok, és nem tudtam, fogalmam sem volt róla” – mondta John utána.
Most már megengedheti magának, hogy bevásároljon, és nem kell többé az élelmiszerbankokra támaszkodnia.