A pincér szünetet tart a műszakja alatt, hogy megetesse a fogyatékkal élő vendéget, így a férje is élvezheti az ételt

Hisz az emberek egyenlő bánásmódjában

Egy fogyatékkal élő nő és férje gyakran járt az Illinois állambeli Springfieldben található IHOP étterembe, és mindig Joe Thomas asztalához ültek.

Thomas már több mint egy évtizede pincérként dolgozott az IHOP-ban, és egy nap úgy döntött, hogy leül a pár mellé, és segít a nőnek enni.

„Mindig látom, hogy a férje abbahagyja az evést, hogy megetesse a nőt, és azt gondoltam: „a fenébe is, miért nem megyek és etetem meg a nőt, hogy ő is ehessen, és mindenki boldog legyen?” A szüleim mindig azt mondták, hogy bánjak egyenlően az emberekkel, és én mindig ezt próbálom tenni” – mondta Thomas 2017-ben az ABC 20-nak.

„Ők tényleg nagyon kedves emberek.” -JOE THOMAS

Kedvessége „fertőző” volt

Thomas tudtán kívül egy vásárló lefotózta, ahogy Thomas eteti a nőt, és megosztotta a Facebookon.

„Egy férfi és egy fogyatékkal élő nő étkezett, és a felszolgáló leült melléjük, és segített megetetni a fogyatékkal élő nőt, miközben a társa élvezte az ételét. Az emberiségbe vetett hitem ma egy kicsit helyreállt” – állt az azóta eltávolított bejegyzésben a People szerint.

A fotó és a történet vírusként terjedt. Olyannyira, hogy pár nappal a hír megjelenése után Illinois állam kormányzója, Bruce Rauner is beugrott, hogy megdicsérje Thomast.

„Kicsit megríkatja az embert, ez a kedvesség, ez a nagylelkűség, ez a másokkal való törődés egyszerűen nagyszerű dolog” – mondta a volt kormányzó. „Ez nagyon izgalmas. Ezért is voltunk úgy, hogy menjünk, köszönjünk neki, és köszönjük meg, hogy ilyen csodálatos ember”.”

„Itt van egy csodálatos ember, aki mélyen törődik másokkal, és időt szakít a napjából, hogy segítsen”. -Bruce Rauner volt illinois-i kormányzó

Úgy tekint magára, mint egy átlagos emberre.

Az őt ért figyelemre Thomas szerényen reagált.

„Nagyon jól esett, hogy valaki tényleg látja, hogy egy másik ember tesz valamit, és felfigyel rá” – mondta az ABC 20-nak.

„Jó érzés volt, de ugyanakkor úgy voltam vele, hogy nem igazán érdekel túlságosan az elismerés, mert ez csak valami olyan dolog, amit automatikusan meg kellene tenni, ettől függetlenül. Azért vagyok kint, hogy bárkinek segítsek, ha tudok, nem igazán várok semmit cserébe, csak legyen jó napom, és ennyi.”

Legutóbb, amikor Thomasról hallottunk, ápolói állást ajánlottak neki.

A kedvesség mindenhol jelen van

Nyilvánvaló, hogy Thomasnak jó szülei voltak, akik ilyen kedvességre tanították – de nem kell egy bizonyos módon nevelkedni ahhoz, hogy tudd, mit jelent őszintén bánni másokkal.

Lehet, hogy a mindennapokban nem mindig látjuk az ilyen jellegű kedvességeket, de biztosan előfordulnak. Miért ne adnád hát tovább a kedvességet a következő adandó alkalommal?