20 szemfelnyitó fénykép, amit látva azt kívánjuk, bárcsak megjelenne az iskolai tankönyvekben

Amikor befejezed az iskolát, és megtanulod a munka során szükséges készségeket, úgy tűnik, hogy nincs szükséged további tanulásra. De vannak olyan emberek, akik soha nem hagyják abba a világ részletes tanulmányozását. Néhány ember hőtérképpel néz egy macskát vagy egy tál forró krumpli, néhány mikroszkóppal tanulmányozza a méheket, és néhány megtalálja a békát, amelyik lenyelt egy szentjánosbogarat.

Nagyon örülünk, hogy megtaláltuk ezeket a képeket, és most meg akarjuk osztani veletek.

Táplálékot kereső nyálkagomba.

Ez a férfi befogott orral és szájjal próbált meg tüsszenteni, amitől kilyukadt a torka.

Egy űrhajós szkafander belseje.

Így néz ki a méh testére ragadt virágpor egy elektronmikroszkóp alatt.

És így néz ki a fullánkja.

Jegesmedve szőr: a belül üreges szerkezetű szőrszálak kiválóan szigetelik az állatot.

Így lép egymással reakcióba a higany és alumínium.

Egy chilei sómezőn talált hatalmas sókristály.

A GPS nyomkövetők segítségével láthatóvá válik, hogy a hat különböző falkából származó farkasok tagjai elkerülik egymás territóriumát.

A nagy ámbrásceteknek van egy speciális szervük, a spermaceti-szerv.

A benne található spermacetolaj a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet tölt be: amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg víz kerül a spermaceti-szervbe, amitől a viasz-szerű anyag megszilárdul, így fajlagos sűrűsége megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 2250 méter is lehet), a tárolt oxigén felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.

A volgográdi “Hív a Szülőföld” nevezetű szobor belseje.

Az atomerő-mikroszkóp lehetővé teszi, hogy a szerves vegyületeket olyan részletességgel tanulmányozhassuk, hogy láthatóvá váljon azok molekulaszerkezete – épp úgy, ahogy a tankönyvekben tanultuk.

Interaktív topográfiai térkép egy homokozó felett.

Kalcium lerakódás egy vízvezeték belsejében.

Ez a darabjaira tört kavicshoz hasonló valami valójában egy hópehely, elektronmikroszkóp alatt nézve.

Láttad már valaha, hogyan mozognak a kagylók?

Ez nem egy békanyál, hanem az elysia chlorotica névre hallgató csigafajta, ami az első olyan tudósok által felfedezett állatfajta, ami a növényekhez hasonlóan képes a fotoszintézisre.

Egy szentjánosbogarat nyelt béka.

Olyan, mintha a favágó csak cigiszünetet tartana munka közben, de valójában ez az elképesztő rongálás egy hód munkája.

Bónusz: Íme néhány izgalmas, hőkamera segítségével készült felvétel.

Ez egy macska.

Frissen sült burgonya.

Emberi láb.

Résnyire nyitott ablak.

Férfi, egy bögre forró teával a kezében.

Végezetül pedig egy kanapé, amin percekig ültek, majd felálltak róla.