A jóslat szerint idén ekkor tör majd ki a harmadik világháború!

Ha komolyan vesszük, már nem érdemes hosszabb nyaralást tervezni.

A világvége, de legalábbis a harmadik világháború Szűz Mária eljövetelének 100. évfordulóján fog bekövetkezni. Ezt állítja egy önjelölt próféta, Horacio Villegas. Ezt annak alapján mondja, hogy a Fatimai Szent Szűz eddig már hat alkalommal látogatott el a portugál városba, üzeneteket hozott, és ezek a jóslatok beteljesültek. Legutóbb 1917. május 13-án jelent meg, és az első világháború végét jövendölte, ami, láss csodát, egy évvel később be is következett. (A tényekhez hozzátartozik, Amerika pár héttel korábban lépett be a világháborúba, így nem volt nehéz kitalálni, hogy a vérontásnak hamarosan vége lesz.)

Az önjelölt próféta szerint az új világború május 13. és október 13. között fog kitörni, és hatalmas pusztítással jár majd. Villegas azt mondja, Szíriában és Észak-Koreában törnek majd ki konfliktusok téves információk alapján, és a helyi háborúk globális összecsapássá szélesednek, miután a nagyhatalmak beavatkoztak.

Számos katonai szakértő is azt állítja, hogy a hatvanas évek eleje, azaz a kubai rakétaválság óta soha nem álltunk még ilyen közel egy globális konfliktus kirobbanásához, másfelől viszont minden évben többször is megjósolják, hogy jön a világvége, aztán mégis itt vagyunk.

Ez történik a napjainkban!

„Komoly ellenállás lesz, rengeteg orosz katona fog meghalni” – Farkasszemet néz a két hadsereg az ukrán határon: véres háború közeleg?

80 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében, és folyamatosan újabb emberek és harci eszközök érkeznek a régióba. Oroszország tegnap tengeri blokád alá vonta a Fekete-tengert és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szorost, jelentős területeket elvágva a külvilágtól az ukrán partok mentén. Valóban háború közeleg a szomszédunkban?

Moszkva szerint szó sincs róla: az ukrán határt és a Krím-félszigetet elözönlő orosz erők csupán hadgyakorlatra érkeztek, az egész mozgolódás nem más, mint orosz belügy. Dimitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője szerint ha valaki itt rosszban sántikál, akkor az Ukrajna, amely „sorozatos provokációkat” követ el. Az orosz védelmi miniszter a NATO-t vádolta ugyanezzel, és további szárazföldi, valamint ejtőernyős alakulatokat vezényelt a nyugati határra.

Orosz tankok, lövegek és más katonai járművek özönlenek a Krím-félszigetre a blokád alá vont Kercsi-szoros fölött átívelő hídon:

Az ukrán hírszerzés szerint 40 ezer orosz katona érkezett az ukrán határ közelébe, és még egyszer ugyanennyi a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetre. Ezt nem tudják másnak betudni, mint egy küszöbön álló katonai konfliktus nyitányának. Kijev szerint azonban még nem késő elrettenteni Putyint attól, hogy véres háborúba bocsátkozzon.

– Számítanunk kell a támadásra, és készülnünk kell rá, akár bekövetkezik végül, akár nem. A készültségünk mértéke döntheti el, hogy végül megindulnak-e, vagy sem – mondta Andrij Zagorodniuk volt ukrán védelmi miniszter az Atlanti Tanács minapi videókonferenciáján. Szerinte Putyinnak nincs konkrét terve a hogyan továbbról – de nagyon is sokféle terve létezik.

– Oroszországnak van egy stratégiai célja, és ahhoz rendelik hozzá az éppen legalkalmasabbnak látszó eszközt. Felmérik a várható következményeket, és pontos mérlegelés után a számukra legjobb opciót fogják választani: olyan ez, mint a játékelmélet – mondta Zagorodniuk.

A feszült helyzetre való tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten látogatást tett az orosz határ közelében állomásozó ukrán csapatoknál / EPA/PRESIDENTIAL PRESS SERVICE

De mit akar Putyin?

– Putyinnak sok oka van arra, hogy azt tegye, amit most tesz. Legelőször is teszteli Joe Bident, valamint a NATO-t. Ez lehet a legfontosabb ok – vélte Evelyn Farkas, az amerikai védelmi minisztérium korábbi, orosz-ukrán ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Ugyancsak nyomos érv lehet, hogy a forró katonai helyzettel Putyin kicsit el tudja terelni az orosz emberek figyelmét a gazdasági megtorpanásról, a koronavírus-helyzetről, valamint az erősödő ellenzéki mozgalomról, amit a novicsokos támadást túlélő Alekszej Navalnij bátor fellépése az utóbbi hónapokban felerősített. Emellett az oroszok természetesen megpróbálják megakadályozni, hogy az ukrán kormány tovább közeledjen, vagy éppen csatlakozni tudjon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A Volgán és a Don folyón keresztül a Kaszpi-tengerről is Ukrajna mellé vezényelték az orosz flotta egy részét:

Lesz-e háború?

– Nem tudhatjuk, mi forog Putyin fejében, és még az is lehet, hogy ő maga sem tudja, mit fog tenni. Ezért nagyon fontos most az elrettentés. Úgy fest, hogy valamit igenis tervez katonailag tenni, az a kérdés, hogy mennyit – mondta Evelyn Farkas. A magyar származású szakértő szerint különösen aggasztó, hogy Krím-félszigeten is jelentős számú orosz katona állomásozik, ezzel ugyanis az oroszoknak módjukban állhat bekeríteni az ukrán hadsereget.

Putyin orosz elnök épp egy hónapja ünnepelte nagy csinnadrattával az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget visszacsatolásának 7. évfordulóját / EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK / KREMLIN POOL

A tavaly lemondott ukrán védelmi miniszter szerint a legfőbb feladat, hogy megértessék az oroszokkal: ha támadást indítanak, ők is pórul járnak.

– Nem hiszem, hogy előnyös lenne az oroszoknak a támadás. Megindíthatják a hadműveleteket, be tudnak nyomulni ukrán területre, hiszen nagy erőt vontak össze. A hadműveleteket azonban nem fogják tudni sikerrel lezárni – jósolta Zagorodniuk, aki szerint az ukrán hadsereg jóval erősebb most, mint a 2014-es donbaszi konfliktus idején.

– Az ukrán emberek nagyon elszántak, és a hadsereg komoly ellenállást fog tanúsítani. Rengeteg orosz katona fog meghalni. Ezt az orosz nép elől sem lehet majd eltitkolni, és ez nem szolgálja Putyinék politikai céljait. Ehhez jönnek még a gazdasági szankciók és a háború költségei – mondta a politikus. Szerinte az egyetlen kérdés: vajon Putyin az észszerű döntést hozza-e meg, ha eljön a pillanat?