A tudati energia örök, a halál nem létezik – állítja Robert Lanza tudós

Egy új és vitákkal teli tudományos elmélet arra mutat rá, hogy az emberi létnek nincs „végállomása”, amely ráadásul az ókor számos fogalmát támogatja.

Robert Lanza, az Advanced Cell Technology kutatója bemutatta, hogy amikor a biológiai testben „lemerülnek az elemek”, még mindig létezik 20 wattnyi „információenergia”, amely egy másik univerzumba szívódik fel. Vagy esetleg még ennél is több, ha figyelembe vesszük az „Einstein-Rosen-híd” elméletet.

Lanza elmélete a biocentrizmus koncepcióján alapszik, nevezetesen, hogy az élet több világot hoz létre. A kvantumfizikával kapcsolatos megfigyelések révén „univerzum” helyett a „több világ” vagy a „multiverzumok” fogalma alakult ki.

Vagyis végtelen számú „univerzum” létezik, és néhányukban minden megtörténik, ami lehetséges.

És ami nem lehetséges, az csak a halál!

Mind ezek az univerzumok egyszerre léteznek, és bármi is történjen az egyikben, a „cselekmény” folytatódik a másikban. Ha egy testben lemerülnek az „elemek” egy univerzumban, akkor az a tudományosan mért 20 wattos energiamag, amely az agyat számítógépszerűen működtette, nem hagyja el a testet.

Hosszú évek óta ismert, hogy „az energia nem vész el, hanem átalakul”, és az agy „energia-információs kútja”, ahogyan a kutatók azt a 20 wattot nevezik, új univerzumba hatol át.

Idő és tér „az agy számára”

A Science-ben megjelent kísérlet egy olyan részecske viselkedését mutatja be, amelynek egyszerre két sugárelválasztón kellett keresztülmennie.

A részecske áthalad az első sugárelválasztón. Míg ez a szeparátorban van, bármely megfigyelő úgy dönthet, hogy a második szeparátor kapcsolóját be- vagy kikapcsolja.

Amit a megfigyelő abban az időpontban elhatározott, az meghatározza azt, hogy a részecske egy bizonyos módon viselkedjen, azaz tovább lépjen-e vagy várjon.

A megfigyelő választásától függetlenül a részecske tapasztalja meg a lehetőségeket. Az elképzelés az, hogy „az energia megnyilvánulása meghaladja az idő és a tér klasszikus fogalmát”.

A 20 watt energia holo projektorként működhet, amely a kísérlet eredményeit egy képernyőn jeleníti meg.

Függetlenül attól, hogy a figyelő kikapcsolt-e vagy nem a második sugárelválasztót, a kivetítő ugyanazon 20 wattos akkumulátorral működik.

Lanza biocentrizmus elmélete szerint, a tér és az idő csak olyan dolgok, amelyeket az emberi agy, beleértve a „20 wattos akkumulátort”, az információk hozzáférhető formában történő elrendezésére használ. Az elmének szüksége van rájuk. Az „akkumulátor” nem egyszerre dolgozza fel őket, és a működése határozottan nem függ az időtől és a tértől.

A Menny-Föld kapcsolat

„A tér és az idő nem külső fizikai valóság.” – mondja Lanza. „Ezek az állati érzékek érzékelései. Amikor a fizikusok matematikai tulajdonságokat kezdtek felfedezni a térben és az időben, túllépték a törvényes tudomány határait, és a dolgok felbolydultak.”– mondja Robert Lanza.

Vagy ahogyan a híres fizikus, Albert Einstein mondta: „A hozzám hasonló emberek tudják, hogy a múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak az emberi makacsság által fenntartott illúzió.”

Bármi is történik a testtel, az „akkumulátor” az, amely megtapasztalja a „második sugárelválasztón” való áthaladást.

És itt jön be a Multiverzum. Az egyik univerzumban a testet elengedheti a létfontosságú energia, ugyanakkor egy másik univerzumban tovább él.

Alapvetően azt, amit a kutatók most felfedeztek azt az ókor fogalmaiban, az Élet Fájának hívták, amelynek filozófiája minden ősi kultúrában megtalálható.

Vagy a Thor, a „menny-föld kapcsolat” az a mód, ahogyan az „energia halhatatlan kútja”, az infó energiát hordozó „20 wattos akkumulátor” ugrást végez az egyik univerzumból a másikba.

Vagy az “Einstein-Rosen híd” elmélet szerint, amely Einstein relativitáselméletén alapul, egy féreglyuk, amely a tér-idő két különböző pontját köti össze, és csak egy irányban haladható át rajta.

Valójában az elmélet szerint több híd is van, mindegyik egy másik univerzumhoz vezet, amely összeköti a „fekete lyukakat”.

Ezen elmélet szerint az univerzum, amelyben létezünk, egy fekete lyukban van, amely egy másik univerzumban létezik és így tovább.

Ki az a megfigyelő, aki úgy dönt, hogy valamikor átállít bennünket, lehetővé téve az „energiainformációs elem” számára, hogy megtapasztaljon más univerzumokat?

A „Mi atyánk” ima megoldást javasol: „Atyánk, aki a mennyben vagy (…) / Legyen meg a Te akaratod, mint a Mennyben, úgy a Földön is!”

Ki az a Robert Lanza?

Orvos, tudós és filozófus, jelenleg az Astellas Regeneratív Orvostudományi Intézet vezetője és a Wake Forest Egyetem Orvostudományi Karának professzora.

2001-ben Lanza volt az első kutató, aki klónozott egy veszélyeztetett fajt (indiai bölényt), 2003-ban pedig egy veszélyeztetett vad ökröt (egy Banteng) klónozott a San Diego-i Állatkertben elhullott állat fagyott bőrsejtjeiből.

Lanza és munkatársai elsőként bizonyították, hogy a magtranszplantáció felhasználható az öregedési folyamat megfordítására és immunkompatibilis szövetek előállítására, beleértve az első szervesen tenyésztett szervet klónozott sejtekből.

Csapata felfedezte, hogyan lehet előállítani az emberi embrionális őssejtek „mentősejtjeinek” populációját. Az állatok esetében ezek a sejtek gyorsan helyreállították az érkárosodást, felére csökkentve a szívroham utáni elhalálozási arányt, és helyreállítva az iszkémiás végtagok véráramlását, amelyek egyébként legtöbb esetben amputációt igényelhetnek.