7 furcsa módszer, amivel a szervezeted meggyógyítja önmagát

betöltés...

A tény, hogy a testedben 10-50 trillió sejt dolgozik össze azért, hogy a szíved naponta 100 000-szer megdobbanjon, a tüdőid évente 7,5 milliószor megteljenek levegővel és az agyadban percenként körülbelül 40 gondolat formálódjon, már önmagában véve is fantasztikus.

3D medical background with male head with brain and DNA strands

Soha ne becsüld alá az emberi test csodálatos értékét. A Földön egyetlen gép sem közelítheti meg azt komplexitásban és zsenialitásban.

Ennek a csodálatosan működő rendszernek pedig a gyógyulási képességei is egészen rendkívüliek. Az alábbiakban felfedezhetsz 7 szokatlan módszert, amivel a szervezeted meggyógyítja önmagát. Bármilyen furcsák is az alábbi tények, mégis igazak.

1. A máj – a „megújuló” szerv

Ha egyébként egészséges vagy, a májad akár kétharmadát is eltávolíthatják, és a szerv még mindig működőképes lesz. Sőt, ami még ennél is furcsább, mindössze néhány hónapon belül visszanyeri eredeti méretét.

Továbbá a máj kompenzálhatja az epehólyag eltávolítását is! Normális esetben az epehólyag felel az epe termeléséért, de ha ezt eltávolítják, a máj néhány hónapon belül átveszi a szerepét. Csodálatos, nem igaz?

2. A gyomor sejtjei gyorsan elhalnak

Tudtad, hogy a gyomrod annyi sósavat tartalmaz, hogy akár egy borotvapengét is képes lenne feloldani? (De ezt azért ne próbáld ki otthon!)

Képzeld csak el, mi mindent kell kibírniuk a gyomornyálkahártya sejtjeinek: az erősen savas környezetet, a fizikai kopást, amint a gyomor megemészti az ételt, majd azt a kemény munkát, amivel a glükózt bejuttatja a véráramba. (A legtöbb vékonybélben felszívódó tápanyagtól eltérően, a gyomor már az étkezés utáni 15 percen belül felszívja a glükózt.)

Emellett a komoly megterhelés mellett a gyomor és a gyomor-bél traktus falát bélelő sejtek a legtöbb ember esetében körülbelül 4 naponta teljesen megújulnak.

3. Szelektív éheztetés

Az emberi éhezés fiziológiai jelensége önmagában is méltó egy teljes elemző cikkre. Ez tökéletes bizonyítéka szervezetünk önfenntartó képességének.

Az éhezés során, amikor testünk kimerítette glükóz- és zsírkészleteit, a szervezet először a nem alapvető szerveket „támadja meg”, hogy energiához jusson. Más szavakkal: a szervezetünk előbb a legkevésbé szükséges szerveket bontja le energiatermelés céljából, mielőtt sort kerítene a létfontosságú szervekre.

És, hogy mi az első, aminek mennie kell? Az emésztőrendszer! Mivel éppen amúgy sem használjuk, ezért a szervezet általában először az emésztőszöveteket támadja meg belső energiaforrásként. Az agy és a szív a két legutolsó szerv, amit a szervezet megcéloz, ha éhezünk. Ez ugyan nem egészen egy gyógymód, mégis lenyűgöző példája annak, hogyan tartja fenn önmagát az emberi test.

4. Neuroplaszticitás: képesek lehetünk fél aggyal tovább élni?

A válasz röviden: igen.

A neuroplaszticitás az agy és idegrendszer strukturális és funkcionális változásaival foglalkozó, feltörekvőben lévő tudományág, amely azt vizsgája, hogy szervezi át önmagát az agy, és hogy alakít ki új idegi kapcsolatokat.

Egy szinte hihetetlen esetben, egy Rasmussen-szindrómában szenvedő 3 éves kislánynak el kellett távolítani az agya egyik felét. Tekintettel a fiatal agy neuroplasztikus képességeire és a kiterjedt terápiára, amit a kislány kapott, az agy megmaradt része a hiányzó fél szinte minden funkcióját képes volt átvenni.

Mindez igazán lenyűgöző, és a neuroplaszticitás kutatásában ez még csak a jéghegy csúcsa!

5. A spermium és a petesejt története

A férfi és a női reproduktív rendszer teljesen más felépítésű és teljesen más megújulási rendszerekkel rendelkezik.

A férfiaktól eltérően a nők genetikai szaporítóanyaga gyakorlatilag születéskor eldől. A nők korlátozott számú éretlen petével születnek (legfeljebb 2 millió), és petefészkeik életük során nem képesek újakat termelni. És a nő minden hónapban elveszít egy érett petesejtet a menstruációs ciklusa alatt.

Bár úgy tűnhet, hogy rengeteg petesejt áll egy nő rendelkezésére (2 millió csecsemő nem lenne túlságosan praktikus!), ezek a peték érzékenyek a sugárzásra, a méreganyagokra és a degenerációra. Ezért nő a születési rendellenességek kockázata a nő életkorával együtt; az évek múlásával a nő fokozottan ki van téve olyan tényezőknek, amelyek veszélyeztethetik a petesejtek egészségét.

Másrészt a férfiak lenyűgöző, 1500 spermium/másodperc sebességgel képesek szaporítóanyagot termelni! Vagyis szinte hihetetlenül termékenyek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a spermiumoknak több hónapra van szükségük a herékben, hogy érettek legyenek. Érdekes módon a férfiak termékenységét általában nem befolyásolja, ha csak egyetlen heréjük működőképes – ez is tökéletesen képes ellátni a feladatát.

6. A zsírsejtek életciklusa

Bizonyos sejtek az agyban, a szívben és még a szemgolyóban is változatlanok maradnak egész életünk során. Ezért van az, hogy az olyan drasztikus dolgok, mint a szívroham és a stroke sokszor visszafordíthatatlan károkat okoznak. Miután ezek a speciális sejtek megsérültek, többé nem tudnak regenerálódni vagy újratermelődni.

Sejtjeink nagy része azonban rendszeresen növekszik és regenerálódik. Valójában egy átlagember percenként 300 millió sejtet veszít el! A szövetektől függően sejtjeink különböző életciklusokat követnek, különböző időintervallumokban pusztulnak el és képződnek újra. Az olyan szabad szövetekben, mint a bőr és a bél, ez a sejtforgalom nagyon gyorsan megy végbe. A vörösvértestek élettartama körülbelül 3 hónap. És a zsírsejteknek is megvan a maguk életciklusa.

Tanulmányok kimutatták, hogy testünk zsírsejtjeinek száma gyakorlatilag a serdülőkor végére végleg eldől. Míg nagyon gyors súlygyarapodás esetén növekedhet, vagy a zsírleszívás következtében csökkenhet, a zsírsejtek száma a serdülőkor után nagyjából egész felnőttkorunkban állandó marad.

Ha súlyunk ingadozik, az általában a zsírsejtek méretét, nem pedig a mennyiségét befolyásolja. De ez nem azt jelenti, hogy ezek a zsírsejtek örökké ugyanazok maradnak. A szénizotópos kormeghatározás módszerével kiderítették, hogy zsírsejtjeink megközelítőleg egy 12 éves halálozási és újjászületési ciklust követnek. Ezért a mostani zsírsejtjeid különböznek azoktól, amelyek valamivel több, mint egy évtizede voltak a szervezetedben – még akkor is, ha a számuk nagyjából megegyezik.

7. Így akadályozza meg az orrváladék, hogy megbetegedj

Mivel a bőr minden négyzetcentiméterén 32 millió baktérium található, a test csodálatos védelmi rendszert alakított ki, hogy megakadályozza a kórokozók bejutását.

A baktériumok testbe jutásának legegyszerűbb útja a légzőrendszeren és az emésztőrendszeren keresztül vezet. Ezért a szervezet kifinomult rendszerrel akadályozza meg ezek bejutását ezeken az utakon.

A nyálkahártya és a könnyek olyan enzimet tartalmaznak, amely számos baktérium sejtfalát képes lebontani. Ugyanez az enzim termelődik az orrmelléküregek és a torok belsejében lévő nyálkahártyában – ezért légy hálás, amikor legközelebb kifújod az orrodat!

Kétség sem fér hozzá, a testünk egy szuperhős öngyógyító képességével rendelkezik!

Sajnos a jelenlegi, modern körülmények már nem megfelelőek a gyógyulás optimalizálásához, hiszen a szervezetünknek egyre több stresszel, méreganyaggal és egészségtelen étellel kell megküzdenie.

betöltés...