A koronavírus-járvány „bibliai mértékű” globális éhínséget okoz majd az ENSZ szerint

A koronavírus-járvány a közeljövőben hatalmas éhínséget okoz majd. Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy mindössze néhány hónapon belül „bibliai mértékű” éhínséggel kell szembesülnünk, amely további 130 millió embert fog az éhhalál küszöbére sodorni – számol be róla a CNN.

A legrosszabb esetben az éhínség akár három tucat országot is sújthat, jelentette be kedden a World Food Programme (WFP) igazgatója, David Beasley. Ezek közül tíz országban már most több mint egy millióan éheznek.

A különböző konfliktusok, a járvány következtében várható gazdasági válság, az olajárak visszaesése valamint a nemzetközi segélyek elapadása olyan tényezők, amelyek hatalmas élelmiszerhiányhoz vezethetnek, ezért a szervezet az azonnali intézkedésre sürget.

„Miközben a Covid-19 okozta világjárvánnyal küzdünk, a globális éhínség szélére sodródtunk” – mondta David Beasley. „Fennáll a veszélye annak is, hogy több ember vesztheti életét a Covid-19 gazdaságra gyakorolt hatásai miatt, mint a vírus miatt” – tette hozzá.

A WFP már korábban is arra figyelmeztetett, hogy 2020 pusztító év lehet számos szegénység vagy háború által sújtott ország számára, ahol 135 millió embert érint az éhínség. Az újabb becslések szerint pedig ez a szám majdnem a kétszeresére is nőhet.

Figyelembe véve, hogy világszerte már most 821 millió ember néz szembe krónikus éhezéssel, ez azt jelentené, hogy több mint 1 milliárdan kerülnének rendkívül súlyos helyzetbe.

A WFP 55 országot nevezett meg, amelyekben az éhínség veszélye a leginkább fenyeget, figyelmeztetve, hogy törékeny egészségügyi rendszerük nem lesz képes megbirkózni a vírus következményeivel.

„Ezek az országok fájdalmas kompromisszumokra kényszerülhetnek az életmentés és a megélhetés biztosítása között, legrosszabb esetben pedig odáig juthatnak, hogy akit sikerül megmenteni magától a vírustól, az az éhínség áldozata lesz” – áll a jelentésben.

Az a tíz ország, ahol tavaly legnagyobb volt az éhínség, különösen veszélyeztetett helyzetben van. Ezek pedig: Jemen, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Venezuela, Etiópia, Dél-Szudán, Szudán, Szíria, Nigéria és Haiti.

Ezen országok többségében eddig még nem olyan súlyos a járványhelyzet, mivel az epicentrum Kínából Európába, majd pedig Észak-Amerikába tevődött át, de az egészségügyi rendszerek rossz állapota miatt ezekben az országokban még egy kisebb mértékű járvány is hatalmas pusztítást végezhet. Világszerte eddig több mint 2,7 millió koronavírus-esetet igazoltak.

Az idő nem áll a mi oldalunkon

A világ legsebezhetőbb térségeinek élelmiszerkészleteit már a koronavírus-járvány kitörése előtt is számos tényező befolyásolta: többek között a rossz termés, vagy sáskajárások.

A rendkívüli aszály, amelyet rendkívül heves esőzések követtek, 2019-ben jelentősen csökkentette a terméshozamot Északkelet-Afrika térségeiben. Az időjárási viszonyok mellett az elmúlt 25 év legnagyobb sáskainváziója is veszélyeztette a termést.

Mindeközben a konfliktusok, az éghajlatváltozás és a kártevők együttesen a világ legsúlyosabb élelmiszerválságát okozták Jemenben.

Ehhez most még hozzá kell számolnunk az egyes régiókat érintő új, koronavírussal kapcsolatos tényezőket is. A karanténok, lezárások és a gazdasági recesszió jelentős jövedelemkiesést fog eredményezni, különösen a szegényebb munkavállalók körében. Ugyanakkor az adományok is drasztikusan csökkennek majd, ami súlyosan érint bizonyos országokat, például Haitit, Nepált és Szomáliát.

A turizmus visszaesése miatti jövedelemkiesés és visszaeső olajárak szintén jelentős hatással lesznek az alacsonyabb jövedelmű országokra, például Etiópiára és Dél-Szudánra.

David Beasley arra kérte az ENSZ tagállamait, cselekedjenek mielőbb, mert, mint mondta: „ha nem készülünk fel és cselekszünk most, bibliai mértékű éhínségekkel kell szembenéznünk az elkövetkező néhány hónapban”.

„Az igazság az, hogy az idő nem a mi oldalunkon áll, tehát cselekedjünk okosan és gyorsan. Úgy gondolom, hogy szakértelmünk és partnerségeink révén össze tudjuk hozni azokat a csapatokat és programokat, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy a Covid-19 világjárvány ne váljon humanitárius és élelmiszerválság-katasztrófává” – tette hozzá.