A pszichológusok megosztottak a fiúk fejlődésének azt a 3 szakaszát, amelyről minden szülőnek tudnia kell
A szülőség nem könnyű, és jóval több mindenből tevődik össze, minthogy mit adjunk enni vagy mibe öltöztessük fel a gyereket. A lányok és a fiúk nagyon eltérő fejlődési folyamatokon mennek át.
A fiúknak jóval több figyelemre van szükségük. Pszichológusok és a fejlődéssel foglalkozó specialisták a fiúknál 3 fejlődési szakaszt különböztetnek meg, melyeket nagyon fontos ismerni minden szülőnek.
Első szakasz: Születéstől 6 éves korig
A babák csak babák, függetlenül a nemüktől. Szeretik, ha játszunk velük, ha a karjainkban tartjuk őket, ha beszélünk hozzájuk, azaz, ha valamivel felkeltjük az érdeklődésüket.
Amikor nagyobbacskák lesznek, a fiúk különböző cselekvésekkel fedezik fel maguk körül a világot, és fontos, hogy ebben segítségükre legyünk.
Egy pszichológiai tanulmány rámutat a szülők szerepének fontosságára a fiúk korai fejlődésében:
- Ha az anya depressziós, az hatással lesz a gyerekre is, mivel az életszeretet átterjed az anyáról a fiúra is.
- A fiúknak szükségük van a szüleik együttérzésére, az anyák ezen a téren többnyire a szerető és gondoskodó szülő szerepét töltik be. Ez nagyon fontos, mert a gyermeknek éreznie kell, hogy szeretik, ettől válik magabiztossá.
- Az apa szerepe, hogy a tekintélyt testesítse meg a fiú számára. Ő legyen az a személy, akire a fiú hasonlítani akar, akitől megtanulja, mi a jó és mi a rossz.
- Egy anya szeretete feltétlen. Az anyák szeretik a gyermeküket csupán csak azért, mert létezik. De egy apánál más a helyzet. Az ő szeretetét ki kell érdemelni jó cselekedetekkel, helyes viselkedéssel. Így tanulja meg a fiú az erkölcsöket és az alapvető szabályokat. Ha ez az egyensúly nincs meg, akkor a fiú úgy nő fel, hogy vagy nárcisztikus személyiség lesz vagy kegyetlen ember.
- 2 éves koruktól kezdve fontos, hogy az anya is határokat állítson fel a fiával való kapcsolatban, hogy elkerülje az Ödipusz-komplexus kialakulását.
Második szakasz: 6-13 éves korig
Ez az az életszakasz, amikor egy fiúban tisztán tudatosul a saját nemi szerepe, és elkezd fiúsabb tevékenységek felé fordulni.
Kutatók szerint a következőkre kell a leginkább figyelni az ebben a korban lévő fiúknál:
- El kell fogadni, hogy a fiúk bizony fiúk. A lényeg, hogy ne próbáljuk megóvni a gyermeket az olyan tevékenységektől, amik kifejezetten férfiasak vagy amiket esetleg agresszívnek találunk, hanem inkább fogadjuk el a tényt. Értékeljük, ha a fiú férfiasan kezd viselkedni, miközben ösztönözzük növekedését, függetlenedését és kalandvágyát. Ha egy játékfegyverrel vagy erőszakos videójátékkal akar játszani, a tiltásunk ellenére is meg fogja találni a módját.
- Tartsuk tiszteletben az egyéniségét, mert a fiú kifejezésnek nincs pontos definíciója. Különböző módokon is kifejezésre juttathatja a férfiasságát, ebbe természetesen nőiesebb tevékenységek is beleférnek.
- Ösztönözzük, hogy minél több dolog iránt érdeklődjön. Sok szülő azt gondolja, hogy a gyermeküknek éppen olyannak kell lennie, mint amilyenek ők, és ugyanazok a dolgok kell, hogy érdekeljék. De a gyereket ösztönözni kell arra, hogy vegyen részt olyan különböző tevékenységekben, melyek gazdagítják az életét, és segítenek neki, hogy élhessen a választás szabadságával.
- Ne legyenek nemi alapokon nyugvó elvárásaink! A pszichológusok szerint azok a fiúk, akiket nem kényszerítenek bele nemi szerepbe, jóval önállóbbak, nyitottabbak és szexuálisan toleránsabbak, mint társaik.
- Tanítsuk meg a kritika kezelésére! Mutassuk meg neki, hogyan tud egyedül is megbirkózni egyes szituációkkal, anélkül, hogy közben agresszívvé válna.
Harmadik szakasz: 14 éves kortól
Ez az az időszak, amikor a fiúból tinédzser lesz. Ebben a szakaszban a fiúk hormonális változásokon mennek keresztül, melyektől idegessé és agresszívvé válnak.
Azonban megvan a módja annak, hogy ezeket az energiákat jó dolgok felé irányítsuk.
- Segítenünk kell, hogy a fiú megtanuljon felelősséget vállalni a saját cselekedeteiért. Mert a felelősségtudat nem jön magától, tanulni kell. Pszichológusok szerint ennek a legjobb módja az, ha megértetjük vele, hogy a hatalom, a kiváltság és a felelősség egymással szorosan összetartozó fogalmak. Ha nagy a felelősség, akkor nagy a másik kettő is, és fordítva.
- Adjunk neki lehetőséget a saját személyiségének kialakítására. A pszichológusok véleménye szerint, ha azt látjuk, hogy gyermekünk rossz társaságba keveredett, nagyobb függetlenséget kell adnunk neki.
- Előre állítsuk fel a szabályokat! Ezekhez a szabályokhoz pedig mindkét szülőnek szigorúan ragaszkodnia kell, és ennek megfelelően be kell tartani az előre meghatározott büntetést is. Arról is dönteni kell a szülőknek, mi az, amit megengednek a fiúnak.
- A legfontosabb pedig a példakép. Nem számít, hogy mit tanítunk a gyermeknek, ha a viselkedésünk az ellenkezőjét mutatja. Legyünk jó példák, és nem fogunk kudarcot vallani a szülői szerepben!
