7 ok, amiért sorra mondanak fel a cég legjobb dolgozói

Pedig egyik megoldása sem kerülne pénzbe – csak egy kis odafigyelésre lenne szükség…

Egy cégnek minden dolgozó veszteség, aki otthagyja a vállalatot, de különösen igaz ez a legjobbakra. Bevett gyakorlat a jó vagy a még jobb fizetéssel kezelni a problémát – ez azonban nem csodaszer. De mi lehet az oka, ha – a jó fizetés ellenére – sorra mondanak fel a legjobb teljesítményt nyújtó munkatársak.

A Huffington Post utánajárt a lehetséges okoknak.

1. Túlhajtják őket

Ez az egyik leggyakoribb hiba, amibe a cégvezetők beleesnek. A tehetséges emberek gyakran hihetetlen teljesítményre képesek, rövidebb idő alatt jóval több feladattal végeznek. Ez pedig arra csábíthatja a főnöküket, hogy még többet lőcsöljön rájuk. Csakhogy ez gyorsan visszaüthet, mert az illető úgy érezheti, hogy kiemelkedő teljesítményéért pluszmunkával büntetik – ahelyett, hogy elismernék a teljesítményét. És ezt pénzzel is csak egy bizonyos határig lehet kompenzálni. Ráadásul Stanford Egyetem kutatása szerint ha a heti munkaóraszám meghaladja az 50 órát, akkor a termelékenység elkezd csökkenni. Szóval a túlmunka a lehető legjobb út a kiégéshez.

2. Sosem dicsérik a munkájukat

Már a bevezetőben is írtuk, hogy nem minden a pénz – egy szóbeli dicséret, pláne a munkatársak előtt sokszor majdnem olyan sokat számít (vagy még többet). Sokkal jobb kedvvel dolgozik az, akinek a munkáját így is elismerik, a dicséret teljes hiánya, vagyis amikor csak a hibák után van visszajelzés, az pedig totál lelombozó. Sok vezető azt hiszi, hogy azokat, akik “maguktól is” olyan szépen, gyorsan és sokat dolgoznak, felesleges dicsérgetni – de ebben nagyon tévednek. Ahogyan az is tévedés, hogy a jól elvégzett munka természetes, “minek azt dicsérgetni?”.

3. Droidnak nézik őket, nem embernek

Sokan úgy tartják, hogy az emberek nem a munkahelyüket hagyják ott, hanem a főnöküket. Rengeteget jelent, ha egy főnök legalább néha egy-két szó erejéig elbeszélget a beosztottjaival, érdeklődik, hogy hogy vannak, milyen volt a hétvégéjük, vagy más, hasonló dolgokról. Ezek ugyan apróságoknak tűnnek, ám a dolgozóknak nagyon sokat jelenthet egy ilyen rövid párbeszéd is. Hiszen azt jelenti, hogy a főnöküket érdekli, mi van velük, embernek tekinti őket, és nem pedig a munkafolyamatokat teljesítő droidoknak. Ha egy főnököt csak a projektek, kimutatások, célszámok és százalékok érdekelnek, az emberek pedig soha, akkor mégis min lepődik meg, amikor a beosztottjai egymás után mondanak fel?

4. Nem hagyják őket a maguk módján dolgozni

A kiemelkedően tehetséges kollégák sokszor a megszokottól eltérő rendszerben gondolkodnak. Előfordul, hogy az időbeosztásuk nem pontosan illeszkedik a munkahelyi időkeretekhez, vagy egyéb módon térnek el a “szabványtól”. Márpedig a görcsös ragaszkodás az előírásokhoz, a normák minden áron való erőltetése itt visszaüthet. Hiszen az eltérés a “normálistól” nem biztos, hogy rontaná a termelékenységet – viszont aki igazán lelkesen veti bele magát a munkába, akár ötször jobb teljesítményt produkálhat annál, aki csak muszájból végzi azt. Arról nem is beszélve, hogy ha valakit ennyire beszorítanak szabvány előírások közé, és így nem képes kibontakoztatni a tehetségét, az aligha fogja jól érezni magát a cégnél – pláne hosszú távon.

5. Nem elég következetes a főnökük

A következetes főnök nagyon népszerű: ha állandóak az elvárásai, nem változtatja hetente a követelményeket, ha hirtelen nem lesz az súlyos hiba, amiből az előző héten semmi gond nem volt, azt nagyon értékelik a beosztottjai. Az ígéretekre ugyanez igaz (talán még fokozottabban). Ha a túlmunka után beígért jutalomból rendre semmi sem lesz,

ha a fizetésemelés, amire tavaly célozgatott, idén valahogy elfelejtődik, nemcsak főnökként, emberként bukik meg

6. Gyenge képességű embereket vesznek fel vagy jutalmaznak

Egy kiváló képességű dolgozónak, aki nem húzza ki magát a munka alól, hanem keményen dolgozik, hasonló kollégákal szeret leginkább együtt dolgozni. Ha azt látja, hogy valaki olyat vesznek fel mellé – pláne léptetnek elő, vagy neveznek ki fölé -, aki sem szakmailag, sem a képességeit tekintve nem üti meg a saját szintjét, gyorsan levonhatja a következtetést, és veheti a kalapját. Főleg, ha a jelenség ismétlődik.

7. Nem értékelik a kreativitást

A legtehetségesebb emberek mindent jobbá akarnak tenni, amihez közük van. Ha megfosztják őket ettől a lehetőségtől, csak azért mert a főnök számára kényelmesebb, ha minden úgy marad, ahogy volt, akkor csak megutáltatják velük a munkájukat. Nem csoda, ha ezek után másik állás után néznek.