21+ tanulságos fotó, aminek az iskolai tankönyvekben is benne lenne a helye
Teljesen mindegy, hogy hány évet töltöttünk az iskolapadban, a való életbe kikerülve még mindig számtalan érdekességet láthatunk és tanulhatunk a világ dolgaival kapcsolatban. Gondolnád például, hogy egy meggondolatlan, befogott orral és csukott szájjal történő tüsszentés akár életveszélyes is lehet? Láttad már, mit rejt egy asztronauta szkafanderjének belseje? Tudod, hogyan mozognak a kagylók? Nem?! Akkor az alábbi cikk biztos, hogy számodra is tartogat izgalmas meglepetéseket.
Táplálékot kereső nyálkagomba.
Ez a férfi befogott orral és szájjal próbált meg tüsszenteni, amitől kilyukadt a torka.
Egy űrhajós szkafander belseje.
Így néz ki a méh testére ragadt virágpor egy elektronmikroszkóp alatt.
És így néz ki a fullánkja.
Így lép egymással reakcióba a higany és alumínium.
Jegesmedve szőr: a belül üreges szerkezetű szőrszálak kiválóan szigetelik az állatot.
Egy chilei sómezőn talált hatalmas sókristály.
A GPS nyomkövetők segítségével láthatóvá válik, hogy a hat különböző falkából származó farkasok tagjai elkerülik egymás territóriumát.
A nagy ámbrásceteknek van egy speciális szervük, a spermaceti-szerv.
A benne található spermacetolaj a halak úszóhólyagjához hasonló szerepet tölt be: amikor az állat nagy mélységbe készül merülni, hideg víz kerül a spermaceti-szervbe, amitől a viasz-szerű anyag megszilárdul, így fajlagos sűrűsége megnő. Amikor elérte a kívánt mélységet (ez akár 2250 méter is lehet), a tárolt oxigén felhasználásával a bálnazsír „kiolvad”, így már csak az úszás erői tartják az állatot a mélyben.
A térképeknél alkalmazott torz, Mercator-vetület segítségével létrehozott országméretek vs. a valódi, tényleges méretük egymáshoz viszonyítva.
A volgográdi “Hív a Szülőföld” nevezetű szobor belseje.
Az atomerő-mikroszkóp lehetővé teszi, hogy a szerves vegyületeket olyan részletességgel tanulmányozhassuk, hogy láthatóvá váljon azok molekulaszerkezete – épp úgy, ahogy a tankönyvekben tanultuk.
Interaktív topográfiai térkép egy homokozó felett.
Kalcium lerakódás egy vízvezeték belsejében.
Ez a darabjaira tört kavicshoz hasonló valami valójában egy hópehely, elektronmikroszkóp alatt nézve.
Láttad már valaha, hogyan mozognak a kagylók?
Ez nem egy békanyál, hanem az elysia chlorotica névre hallgató csigafajta, ami az első olyan tudósok által felfedezett állatfajta, ami a növényekhez hasonlóan képes a fotoszintézisre.
Egy szentjánosbogarat nyelt béka.
Olyan, mintha a favágó csak cigiszünetet tartana munka közben, de valójában ez az elképesztő rongálás egy hód munkája.
Végezetül pedig íme néhány izgalmas, hőkamera segítségével készült felvétel.
Ez egy macska.
Frissen sült burgonya.
Emberi láb.
Résnyire nyitott ablak.
Férfi, egy bögre forró teával a kezében.
Végezetül pedig egy kanapé, amin percekig ültek, majd felálltak róla.
