Az internetezők összegyűjtötték az emberi test legviccesebb tulajdonságait, melyeket még az evolúció sem tudott orvosolni

Noha az ember a teremtés koronája, testünk azért még mindig jócskán messze van a tökéletestől. Sőt mi több: időnként egyenesen komikus, hogy milyen alapvető bakik tudtak becsúszni egy olyan végtelenül tökéletes szerkezet felépítésébe, mint az emberi test. Ez az internetezőknek is szemet szúrt, ezért elkezdték összegyűjteni az emberi testtel kapcsolatos legviccesebb „tervezési” bakikat, melyeket normális esetben már rég ki kellett volna küszöbölnie az evolúciónak. Cikkünkben most ezek közül gyűjtöttük össze a legjobbakat, melyek a napnál is világosabbá teszik, hogy van még mit fejleszteni a testünkön.

• Az agy tudja, ha valami „rosszat” csinálunk, de még rá is tesz egy lapáttal, mert a legtöbb esetben dopamint (boldogsághormont) kezd termelni ilyenkor.

• Meg tudjuk harapni a nyelvünk és az arcunk belsejét. Amikor pedig ez megtörténik (már pedig megtörténik, nem is kevésszer), akkor beduzzad és nagyon fáj.

• A testünk akár 42 °C-ra is képes felhevülni, hogy megvédje magát a fertőzések ellen, de ezt a hőmérsékletet már nem bírják el a belső szerveink, szóval a testünk tulajdonképpen képes megölni minket.

• Bölcsesség fogak. Semmi funkciójuk sincs, és általában csak a baj van velük.

• Herék. Megértem persze, hogy miért vannak a testünkön kívül (a spermák számára ideális hőmérséklet kicsit alacsonyabb, mint a test hőmérséklete), de igazán kidolgozhattunk volna valami „páncél-szerűséget” nekik az evolúció során. Panaszt kell írni a férfi tervezési osztálynak.

• A testünkben gyilkos vadászok (antitestek) találhatók, amik elpusztítják a káros anyagokat és organizmusokat. Ez mind szép és jó, de néha összekeverik a káros betolakodókat a tökéletesen működő belső szervekkel, ami igazi katasztrófát tud okozni.

• A légcsövünk és a nyelőcsövünk olyan közel van egymáshoz, hogy ha nem vigyázunk, megfullaszthatjuk magunkat evés közben.

• A retina (amely a fényérzékelő sejteket tartalmazza) a szem hátulján helyezkedik el. A retina a ráeső fény alapján információkat gyűjt, majd továbbítja ezeket a látóidegeknek, amik továbbítják azt az agynak. Ideális esetben a látóidegeknek a retina mögött kell elhelyezkedniük, hogy a szem egész hátsó részét fényérzékelő sejtek boríthassák. A polipoknak és a tintahalaknak (lábasfejűeknek) például ilyen is a szemük, de nekünk embereknek például pont fordítva van: a látóidegek a retina előtt helyezkednek el, eltakarva ezzel a fény nagy részét.

  egy kép, ami jobban szemlélteti ezt az egészet.

• Térdek. Nagyon érzékenyek és sérülékenyek annak ellenére, hogy az egyik legfontosabb testrészeink. Ráadásul sebészi beavatkozás nélkül a legtöbb sérülés esetén nem is képes meggyógyítani önmagát.

• A bőrünk túl érzékeny. Nem melegít minket a hidegben és semmit sem véd a napfénytől.

• Anafilaxia. (túlérzékenység) Az immunrendszerünk olyan erősen próbál védeni bennünket, hogy nagyobb kárt csinál vele, mint hasznot.

• Depressziós állapotban az elménk nem gondolja, hogy a rossz hangulatunk miatt egy „szürke fátylon” keresztül tekintünk a világra, épp ellenkezőleg: azt hisszük, hogy most vettük le a „rózsaszín szemüvegünket”, és látjuk végre a világot teljes valójában.

• Tinnitus. (folyamatos fülcsengés) Miért lehetséges ez?! Az emberek kb. 10%-ka szenved ettől és még mindig nincs rá gyógyszer.

• Maga a tény, hogy a nők milyen gyakran meghalnak szülés közben. Mi van veled, anyatermészet?! Mármint, a hormonjaim 13 éves korom óta szinte könyörögnek, hogy csináljam…erre az a hála érte, hogy meghalok?

• Farokcsont – semmi szükségünk rá, mégis piszkosul fáj, ha megütjük. Arról nem is beszélve, ha eltörjük…akkor még évek múltán is fájni fog.

• Fogak. Az emberi test minden csontja képes a regenerálódásra, kivéve azok, melyek állandó mechanikai igénybevételnek vannak kitéve és minden féle-fajta anyaggal érintkeznek. Hihetetlen.

• Az evolúció számára fontosabb volt az, hogy az ember megtanuljon két lábon járni, minthogy hatékonyan tudjon szaporodni. Mármint, a teljesen függőleges két lábon járás miatt a csípőcsont ostobán fejlődött, és ezért rengeteg csecsemő és terhes nő meghal szülés közben. A döntött testtartással közlekedő majmok esetében például nincs ilyen probléma.

• Miért nincs egy „gombunk” a fájdalom kikapcsolására? Mármint értem én, hogy ezzel az a célja a szervezetünknek, hogy figyelmeztessen minket, ha valami baj van…de én az első pillanatban megértettem ezt a figyelmeztetést, nem kell utána órákon vagy napokon át kínoznia vele!