Íme az ősi világ 7 csodája, amiből szinte semmi sem maradt meg napjainkra.
Ha nem ismered az ókori világ hét csodáját, akkor itt az ideje, hogy megismerkedj vele. Ide tartozik például a Gízai nagy piramis, ami legalább fennmaradt az utókor számára, ám a többi szinte teljesen eltűnt a föld színéről. Bizonyára sokat hallottatok Zeusz szobráról, ami drágakövekből és aranyból épült, de egy tűvész gyakorlatilag teljesen elpusztította. A fennmaradó részeit ellopták, így sosem tudták újjáépíteni, helyén ma nincs semmi, csak egy üres fal. Ezeken kívül számos más dicsőséges építmény merült feledésbe, ám mi azzal a céllal hoztuk létre ezt a cikket, hogy megismerkedjetek ezekkel a rég elfeledett építményekkel és szobrokkal, amik csodálatosak voltak régen. Kár, hogy mára már szinte semmi sem maradt belőlük, vagy megjelenésük teljesen megváltozott. Nézzétek végig a galériát és olvassátok el az érdekességeket ezekről a létesítményekről.
Rodoszi kolosszus
A görög Héliosz isten óriási méretű szobra körülbelül 33-35 méter magas, melyet a Rodosz kolosszusnak neveznek. A világ hét csodája közül ezt tartották a hatodiknak. Eredetileg 18 méteresnek szánták, de végül 36 méteresre építették meg. 12 évig tartott ennek a fenséges szobornak az építése, ám sajnos, 56 évvel a megépítése után, egy földrengés némileg megsemmisítette.
Gízai nagy piramis
A Gízai nagy piramis a 19. századig a világ legmagasabb épülete volt. A 146,7 méter szerkezetet i. e. 2590 és 2540 között kezdték el építeni 100 000 szakképzett munkás segítségével, akik a közeli városokban éltek. A csodálatos szerkezet létrehozásához 2,3 millió kőtömböt használtak fel. Régen egyébként teljesen máshogy nézett ki, mint napjainkban.
Szemiramisz függőkertje
A kert az ókori világ hét csodája közé tartozott, de sajnos nem állta ki az idők próbáját. Igazság az, hogy több történetíró is leírta, hogyan nézett ki a kert, de nincs konkrét bizonyíték arra, hogy valóban létezett. Ha tényleg létezett, akkor hihetetlenül bonyolult mérnöki munka lehetett. A kert állítások szerint tele volt vízeséssel, amit II. Nabú-kudurri-uszur ( a bibliai Nabukodonozor) építtetett feleségének Amüthisz-nak.
Pharoszi világítótorony
A pharoszi vagy más néven alexandriai világítótornyot időszámításunk előtt a harmadik században építették I. Ptolemaiosz megbízásából. A történészek úgy gondolják, hogy ez lehetett a világ legelső világítótornya. Magassága körülbelül 115 és 135 méter között lehetett, ám egy földrengés teljesen elpusztította az építményt.
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
Zeusz hatalmas 13 méter magas szobra körülbelül Kr. e. 435-ben épült. A szobrot, aranyból, ébenfából, drágakövekből és elefántcsontból építették, ám egy tűzvészben súlyosan megrongálódott.
Epheszoszi Artemisz-templom
Ezt a lehengerlő építményt, Artemisz görög istennőnek építették időszámításunk előtt 550 körül. Háromszor kellett újjáépíteni, ám sajnálatos módon végleg megsemmisült egy tűzvészben.
Halikarnasszoszi mauzóleum
A mauzóleumot körülbelül i. e. 353 és i. e. 350 között építették, melyet valójában síremléknek szántak. Több mesterember is munkálkodott az építményen, amit az ókori világ hét csodájának egyikeként tartottak számon. A 45 méter magas fehér márványszerkezetet egy földrengés teljesen elpusztította, így mára nem maradt belőle semmi.
Csodálatosak voltak. Kár, hogy szinte semmi sem maradt belőlük.
