16 furcsa dolog a világ otthonaiból, amik mögött váratlan magyarázat rejlik

Aki valaha is járt már külföldön az tudja, hogy sok olyan dolog létezik a nagyvilágban, melyek turista szemmel nézve meglehetősen szokatlannak és olykor talán egyenesen értelmetlennek tűnnek, pedig az ott élő emberek számára ezek teljesen megszokott és jó okkal kialakított berendezések. Cikkünkben most 16 ilyen furcsa dolgot gyűjtöttünk össze a világ otthonaiból, melyek mögött olykor váratlan, de logikus magyarázat rejlik.

20. század eleji ,,mikró” Európában.

A 20. század elején nem volt még mikrohullámú sütő, így az emberek ilyen, a radiátorokban kialakított tárolórészekben melegítették fel az ételeiket. Persze az ételek nem lettek olyan forrók, mint ha most készültek volna, de fogyasztásra alkalmassá tették a sokszor szabadban, fagyasztva tárolt élelmiszereket.

,,Hruscsov hűtőszekrény” a Szovjetunióban.

A Szovjetunióban a 60-as években épült házaknál roppant népszerű volt az ún. „hruscsov hűtőszekrény” kialakítása. A házak vastag falai lehetővé tették, hogy az építészek egy speciális tárolót alakítsanak ki a falban, ahol a hideg évszakban az emberek könnyedén tárolni tudták a romlandó élelmiszereket vagy épp a házi befőttjeiket.

Kiskapuk – Firenze, Olaszország.

Ha jártál már Firenzében, akkor nagy valószínűséggel neked is feltűnt már, hogy a régi házak homlokzatán apró kapu-szerű ajtók találhatók. Ezeket le buche da vino-nak, vagyis borlyukaknak nevezik. A XVI. században népszerűvé vált kis ajtó általában közvetlen összeköttetésben volt a ház borospincéjével, az emberek pedig ezeken keresztül kínálták eladásra a boraikat az utcán sétáló embereknek, akik így sokkal olcsóbban juthattak hozzá az italokhoz, mintha a piacon vagy épp kocsmákban vásárolták volna meg azokat.

Bebetonozott ablakok – Egyesült Királyság.

Az Egyesült Királyság történelmi épületein gyakran találkozhatunk látszólag bebetonozott vagy szimplán kihagyott ablakokkal. Mint mindenre, erre is létezik logikus magyarázat. Természetesen nem az építészek próbáltak így spórolni az ablakokkal, hanem egy 17. században hatályon lévő törvény volt érte a felelős. Ennek értelmében az Egyesült Királyságban élő emberek ugyanis adót fizettek az otthonaikon található ablakok száma után. Mivel nem mindenki tudta kifizetni ezt a pénzt, ezért sokan egyszerűen kivették és bebetonozták azokat az ablakokat, amiknek az adóját már nem lettek volna képesek kifizetni.

Főnix madár – Stockholm, Svédország.

Stockholm óvárosában gyakran találkozhatunk ezzel a főnixmadarat ábrázoló jelképpel, mely a 18. században vált népszerűvé. Ekkor ugyanis időről-időre hatalmas tüzek pusztítottak a svéd fővárosban, melyek után a leégett épületeket a svédek újraépítették, melyek így főnix madárhoz hasonlóan feltámadtak a hamvaikból.

Ívelt kulcslyuk a borospincékben – Németország.

A németek nagyon előrelátó emberek, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a borospincék ajtaján (de néha a házak bejárati ajtajain is) kialakított ívelt kulcslyukak. A németek már régen sem vetették meg az alkoholt, ami számtalan problémát okozott, mivelhogy az italtól bódultan olykor egyszerűen nem voltak képesek beletalálni a kulcsukkal az ajtók záraiba. Ennek kiküszöbölése érdekében a kovácsok ívelt zárakat kezdtek el gyártani, hogy az ittas németek is könnyedén használhassák az ajtajaikat.

Szennyvízcsatorna – Wiesbaden, Németország.

Bár ez a képen látható németországi Wiesbadenben található csatornanyílás leginkább talán a Csillagok háborúja Ezeréves sólyom nevezetű űrhajójára emlékeztet, valójában a Salzbachkanal nevezetű turistaútvonal bejárata. A csatornarendszer egykoron kizárólag az épületek csatornáinak összekötésére szolgált, ám ma már kirándulásokat szerveznek ide a turistáknak.

Csapóajtók – Egyesült Államok.

A Vadnyugaton minden valamirevaló szalon ajtaja helyett csapóajtó volt felszerelve, nem véletlenül. Ez a kifelé és befelé is könnyedén nyíló ajtó ugyanis nem csak megkönnyítette a részeg emberek be és kijárását, de praktikus is volt, mivel rajta keresztül kiszűrődő fények miatt az emberek már távolról is tudták, hogy nyitva van-e az adott vendéglátó egység vagy sem.

Szemétledobó – Kelet-Európa és Szovjetunió.

Az első szemétledobó még 1938-ban került kialakításra, Vlagyivosztokban. A főként panelházaknál használt egyszerű és praktikus hulladékledobó azonban akkor még egy meglehetősen bonyolult és szerteágazó rendszer volt, mivel minden egyes lakásnak saját ledobó nyílása volt házon belül. Később ezt egyszerűsítették, ám napjainkban egyre inkább eltűnőfélbe van, mivel az ilyen szemétledobó nyílásokon keresztül meglehetősen nehéz megvalósítani a szelektív hulladékgyűjtést.

Ablakpárkányok hiánya – Bulgária és Montenegró.

Bulgáriában és Montenegróban nem szokás ablakpárkányokat csinálni egy ház ablakaira, ezért nemcsak teljesen kopaszok itt az ablakok, de a montenegróiaknak például nincs is szavuk az „ablakpárkányra”. A bolgár és montenegrói házak falai vékonyak (az éghajlat megengedi), ezért nehéz is lenne az ilyen belső párkányok kialakítása.

Ablak a fürdőszoba és a konyha között – Szovjetunió.

A fürdőszoba és a konyha közötti ablak kialakítása szintén egy Hruscsov nevéhez fűződő elgondolás. Két okból készítettek ilyen ablakokat: egyrészt, mivel az ablakok vizuálisan megnövelték az egyébként meglehetősen apró fürdőszobák méretét, másrészt pedig extra fényforrásként funkcionált, mivel a fürdőszobának nem lehetett utcára nyíló ablaka (mert akkor beláttak volna), ezért így oldották meg.

Mennyezetről lógó lámpakapcsoló – Egyesült Királyság.

A régi angol házak fürdőszobáiban még ma is találkozhatunk mennyezetről lógó villanykapcsolóval, ennek pedig nagyon egyszerű a magyarázata. Az angolok ugyanis úgy tartották, hogy a szabványos villanykapcsolók nem elég biztonságosak a ház fürdőszobájában (a pára miatt), és mivel féltek az áramütéstől, ezért ilyen, mennyezetről lógó villanykapcsolókat alakítottak ki.

Tejajtó – USA és Egyesült Királyság.

Ma a tej vásárlása senkinek sem jelent problémát – a boltokban tonna számra árulják őket, ám nem volt ez mindig így. A 20. század közepéig ugyanis futárok hozták házhoz a tejet az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, ezért ilyen kis tejes ajtók kerültek kialakításra a házakon. A futár csak egyszerűen belerakta a tejet, majd tovább ment. Sok házon még ma is látható ez a nyílás.

Boszorkányablak – Vermont, USA.

Egy régi hiedelem szerint azért kerültek kialakításra ezek az ablakok, mert a boszorkányok nem tudtak berepülni a ferdén elhelyezett ablakon. Létezik persze egy sokkal logikusabb magyarázat is a jelenségre: sok házon ugyanis csak így tudták megoldani az épület tetőszerkezetén elhelyezett ablakok kialakítását és azt, hogy természetes fény jusson be az épületek padlására.

Háló az épületek körül – Sencsen, Kína.

Meglehetősen szomorú jelenség áll annak hátterében, hogy Kínában számos hálóval körbevett épülettel és irodaházzal találkozhatunk. A kínaiak ugyanis gyakran megpróbálnak öngyilkosságot vagy legalábbis súlyos sérülést okozni maguknak, hogy a biztosítási csalás miatt extra pénzhez jussanak ők és a rokonok. Az ilyen ablakból kiugró öngyilkossági kísérletek megakadályozása végett hozták létre ezeket a hálókat.

Amerikai WC.

Ha élőben nem is, de a mozifilmekben valószínűleg Te is számtalanszor láttad már, hogy az Egyesült Államokban sok helyen U-alakú WC ülőkék találhatók – nem véletlenül. Az Egyesült Államokban ugyanis törvény szabályozza, hogy a nyilvános vécéülőkéknek ilyen alakúnak kell lenniük annak érdekében, hogy azok szétágazó ülőkéire műanyag fóliát húzva könnyedén higiénikussá lehessen tenni őket használat előtt. Praktikus ötlet, ha azt nézzük – egyszerűbb, mint WC-papír darabkákkal körbe fedni az ülőkét.