Egy fotós beutazta a világot, hogy fotókat készítsen azokról az állatokról, amelyek hamarosan kihalhatnak

Az Endangered (Veszélyeztetett) című könyvében az elismert fotós, Tim Flach, megosztja rendkívüli többéves projektjének eredményeit a veszélyeztetett fajok életének dokumentálásáról. A világ körül utazva – az erdőktől a szavannáig, a sarki tengerektől a nagy korallzátonyokig – Flach erőteljes vizuális feljegyzést készített a figyelemre méltó állatokról és a nagy kihívásokkal küzdő ökoszisztémákról.

Úgy gondoltuk, hogy az olvasóink nagyon szívesen találkoznánk (bár csak fotókon) a veszélyeztetett állatokkal, amelyek a következő évtizedben kihalhatnak, és kiválasztottunk 14 fotót.

14. Fehérhasú tobzoska

Ez az egzotikus állat az afrikai szavanna trópusi esőerdőiben lakik Szenegáltól Kenyán át, Dél-Zambiáig. A fehérhasú tobzoska 2008 óta veszélyeztetett, és 2014 óta kritikusan veszélyeztetett. Ez azt jelenti, hogy ha nem alkalmazunk különleges védőintézkedéseket, a következő 10-20 évben ennek a fajnak a száma 30-50%-kal csökkenhet.

13. Gyűrűsfarkú maki

A gyűrűs farkú makik elsősorban száraz, nyitott területeken és Madagaszkár déli részén lévő erdőkben találhatók. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezt a fajt veszélyeztetettnek ítélte, mert számuk 2000 és 2400 állat közé esett – sokkoló 95%-os csökkenés a 2000-es év óta. A csökkenést befolyásoló tényezők közé tartozik a gyors élőhelyvesztés, a vadászat és az illegális állatkereskedelem.

12. Borneói nagyorrúmajom

Ez a majom a délkelet-ázsiai Borneó-szigetén honos, és a szigeten osztozó mindhárom országban megtalálható: Indonéziában, Bruneiben és Malajziában. A leggyakoribb a sziget folyói, a part menti területek, a mangrove erdők és a mocsarak körül.

Ez a faj fenyegetettnek minősül. Számuk 50%-kal csökkent az elmúlt 36-40 évben. Az élőhelyvesztés a népességük drámai csökkenésének elsődleges oka. A második ok a vadászat, mert a majom húsát a kínai orvoslásban használják. Jelenleg a borneói nagyorrúmajom csak védett területeken és kijelölt rezervátumokban található.

11. Arany piszeorrú majom

Dél- és Közép-Kínában őshonosak, és inkább a hegyekben élnek 1600-3200 m magasságban, ezért „havas majmoknak” nevezik őket. Nagyon ritkák és veszélyeztetett fajoknak minősülnek.

Az élőhely-elvesztése a fő fenyegetés. A majmok legfőbb tápláléla a zuzmó, amely legnagyobb mennyiségben elpusztult fák törzsein található meg. Sajnos a halott fákat betakarítják, ezáltal csökkentve az élőhely minőségét és az élelmiszer rendelkezésre állását. A majom igen válogatós, így az élőhelyének károsodása komolyan befolyásolja a faj fennmaradását. Ezeknek a majmoknak a legnagyobb populációja a kínai Wanglang Nemzeti Természetvédelmi Területen található.

10. Vörös macskamedve

Ez a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján, és veszélyeztetett státusza van, mert kevesebb, mint 2500 egyed maradt. Például a keleti Himalájában a vörös macskamedvék száma az elmúlt 50 évben 40%-kal csökkent.

A vörös macskamedve populációja nagyon alacsony, és elsődleges fenyegetéseik a közvetlen begyűjtés a vadonból, a hazai állatállománnyal való verseny, és az erdőirtás, ami az élőhelyek elvesztését eredményezi. A másik ok az, hogy a vörös macskamedvéket még mindig vadásszák és orv-vadásszák Délkelet-Kínában.

9. Papucscsőrű madár

A papucscsőrű madár trópusi mocsarakban él Közép- és Kelet-Afrikában, ahol etióp gőtehalak találhatók – ami a fő tápláléka. A cipő alakú csőre, amiről a nevét is kapta, nagyon ügyes halásszá teszi. A madár azonban nagyon érzékeny az emberi jelenlétre, ha észleli, utána könnyen elhagyhatja a fészkét.

Ezek a gólyák rendkívül ritkák, és számuk 5000 és 8000 között van. Élőhelyeik elpusztítása, megzavarásuk és vadászatuk miatt számuk folyamatosan csökken.

8. Csupaszpofájú tamarin

A csupaszpofájú tamarin a brazil amazonasi esőerdőben, valamint Manaus városának – Brazília Amazonas államának fővárosa – korlátozott területen található meg. Természetes élőhelyének pusztulása miatt a faj veszélyeztetett. Úgy tűnik, hogy van egy fajok közötti verseny a csupaszpofájú tamarin és az aranykezű tamarin között, ez utóbbi fokozatosan kiszorítja a csupaszpofájú tamarint a területekről.

7. Csuklyás keselyű

Az élőhelyük Közép- és Dél-Afrika. Szavannákon és erdőkben élnek, emberi települések közelében lévő fákon fészkel. Leginkább elhullott állatokból és hulladékból táplálkoznak.

Ezeknek a keselyűknek a száma jelentősen lecsökkent, és most már a fokozottan védett fajok közé tartozik. A különféle tényezők, például a mérgezés, a vadászat, és az élőhely elvesztése mind fenyegetik őket.

6. Ibériai hiúz

A hiúz Spanyolország délnyugati részén lakik (a populáció nagy része a Doñana Nemzeti Parkban található), és most az élőhelyének fő területe a hegyek.

Az ibériai hiúz a világ legveszélyeztetettebb macskafaja. 2002-ben már csak 100 példány volt belőle. A természetvédelmi erőfeszítések miatt jelenleg 404 egyed van. A 20. század elején még mintegy 100000 ibériai hiúzt találtak. Az 1960-as évekre azonban már csak 3000 maradt.

Az ibériai hiúz a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján veszélyeztetettként szerepel. A számuk csökkenésének fő oka a vadászat volt, de a vadászata már az 1970-es évek óta tilos.

5. Pompás királylepke

Ez a pillangó Észak-Amerikában található meg. Minden évben az északi és a középső államokból és Dél-Kanadából Floridába és Mexikóba költözik. A pillangók általában ott töltik a telet, mert az éghajlat kevésbé kemény, így több esélyük van a túlélésre.

A pompás királylepke veszélyeztetett fajnak minősül. Ennek fő oka a gyomirtó szerek használatából eredő élőhely veszteség. A pillangó azonban most védelem alatt áll, és fennáll annak a lehetősége, hogy populációja helyreáll.

4. Jegesmedve

A jegesmedve a Jeges-tenger jeges területein él, és a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepel. Az egyedek száma 2015-ben 22 000–31 000 között volt.

A jegesmedve populáció jelentős csökkenése várhatóan a következő 35 évben várható. Az éghajlatváltozás, a szennyezés, az olaj- és gázfejlesztés, valamint a lassú szaporodás rendkívül sebezhetővé teszi a medvéket.

3. Viza

A Kaszpi-tenger, az Azovi-tenger és a Fekete-tenger medencéiben találhatók, ahonnan a folyókon felfelé vándorolnak, hogy lerakják az ikráikat. Annak ellenére, hogy a múltban igen sok volt a viza, most veszélyeztetett faj, főleg a kaviár miatt folytatott halászata miatt.

Most a hal erős védelem alatt áll. A halak megölése és kereskedelme tilos, kaviárja tiltott.

2. Majomevő sas

Ez a madár csak a Fülöp-szigetek erdőiben található meg. Szárnyainak hosszát tekintve ez a legnagyobb sas a világon, és a Fülöp-szigetek nemzeti madara.

A majomevő sast a veszélyeztetett fajok közé sorolják, és ennek fő oka az erdőirtás. E sas megölése 12 év börtönbüntetéssel és hatalmas bírságokkal büntetendő.

1. Szajga, vagy tatárantilop

A szajga élőhelyeinek jelenlegi területei Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Oroszország és Mongólia. 2002-ben az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) a szajgákat a veszélyeztetett fajok listájához adta.

A népességcsökkenést elsősorban az orvvadászat (szarvai miatt) és a fertőző betegségek okozzák. A másik ok az éghajlati változékonyság. A kemény telek erős széllel vagy magas hótakaróval képtelenné teszik a fűvel való táplálkozást a vastag hó alatt.

Volt szerencséd látni ezeket az állatokat? Mondd el nekünk, milyen érzelmeket váltott ki benned ez a cikk.