Vajon mit csináltak az emberek, amikor nem volt még okostelefonjuk? Mert bizony az okostelefonok előtt is volt élet, akármilyen elképzelhetetlen ez napjainkban…
Biztos nagyon sokan elgondolkodtatok már azon, hogy mit csináltak az emberek az okostelefonok, laptopok és tabletek feltalálása előtt. Akármennyire is furán hangzik, de éltek! Jól olvastátok, a régi korok emberei minden egyes napot, minden egyes pillanatot megéltek. Nem volt szükségük semmilyen elektronikai eszközre ahhoz, hogy boldogok és kiegyensúlyozottak legyenek. A munkanap végén nem azért mentek haza, hogy leüljenek a TV elé és csak legyenek, hanem mással kezdtek foglalkozni. A hobbijuknak éltek, rengetegszer mentek vendégségbe, ahol a nők és a férfiak külön szobába vonultak és megvitatták a számukra érdekes dolgokat. Imádták a kultúrát sokkal többször jártak színházba, lóversenyre mint hinnénk. A mai világban az emberek már nem csinálnak ilyesmiket, mert leköti őket, hogy a közösségi oldalakon lógjanak. Nem mozdulnak ki, nem mennek el családostul egy hétvégére valahova, mondjuk túrázni az erdőbe vagy csak egyszerűen elmenni egy békés helyre piknikezni. A modern technika beszippantotta őket, olyannyira, hogy az utcákon nem felszegett fejű embereket látunk, hanem olyanokat, akik bele vannak bújva a telefonjukba.
A kérdés, hogy mi lesz még, meddig mennek el az emberek? Mit tartogat a jövő rossz vagy jó változást?
Ezek a képek az élő példái, hogy volt élet okostelefonok, tabletek és laptopok előtt is.
Sokkal könnyebben és egyszerűbben elegyedtek beszélgetésbe az emberek.
Nem csináltak minden utcában, kávézóban, buszpályaudvaron vagy bárhol máshol szelfiket saját magukról.
Akkoriban, mindenki maximálisan megélte a pillanatokat, amit örökre elraktározott az elméjében.
Rengeteget olvastak, mondhatni egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne olvastak volna újságot vagy könyvet.
Ezeknek hála sokkal műveltebbek voltak, változatosabban tudtak beszélni, könnyen meg tudták fogalmazni azt, amit akartak. Nem úgy mint ma.
A régi időkben még sokat jelentett a család és a barátok.
Nem kellett üzengetniük egymásnak mindenféle applikáción keresztül, hogy találkozzanak. Csak megbeszéltek egy időpontot meg egy helyszínt és addigra mindenki ott volt.
A férfiak illedelmesen elhívták randevúra a hölgyeket, akik boldogan mondtak rá igent.
Az udvariasság volt az ő védjegyük. Ha elvittek egy hölgyet valahova mindig kinyitották az ajtót, kihúzták a székét, hogy le tudjon ülni és lesegítették róluk a kabátot.
Rengeteg információt birtokoltak a férfiak és a nők is. Például fejből tudták a születésnapod és a házassági évfordulótok dátumát.
Manapság viszont csak a Facebookon keresztül tudják az emberek, kinek mikor van a szülinapja. Van olyan, aki a tulajdon édesanyja születésnapját nem tudja.
Az emberek nem posztolták ki minden egyes időjárás változásnál, hogy mennyire esik az eső, vagy milyen meleg van.
Ha valamit meg akartak egymással osztani, fogták magukat és elkezdtek beszélgetni. Ezeknek a beszélgetéseknek hála, rövid időn belül barátság alakult ki.
Igazság szerint rengeteg hobbijuk volt, például a nők kézműves foglalkozást tartottak, horgoltak, varrtak, kötöttek… stb.
A férfiak megbeszélték az élet nagy dolgait egy korsó sör mellett.
Nekik nem az volt a szórakozás, hogy péntekről vasárnapig járják a bulizóhelyeket és úgy berúgjanak, mint a csacsi.
Akinek volt családja inkább kirándulásokat, piknikeket szervezett, hogy minél több időt a szeretteivel tudjon lenni.
Sokkal gyakrabban mentek vendégségbe. Akkoriban igen nagy divat volt, hogy a jó barátok átmentek egymáshoz, ettek egy jót és beszélgettek.
De nem úgy, ahogy manapság. Ők megadták a módját. Felvették a szép ruhájukat, kicsinosították magukat. A vendéglátó pár finom vacsorával várta őket a megterített asztalnál.
Ti mit gondoltok erről?
