Cuki kisgyerekek, akik túlságosan szó szerint vették a felnőttek kéréseit

Valljuk be, ha mi magunk felnőttként félreértelmezünk néhány utasítást, akkor mit várhatunk el a kisgyerekektől? Mivel a gyerekek nem ismerik az iróniát na meg az átvitt értelmeket, ezért természetes, hogy szó szerint vesznek bizonyos feladatokat. Emiatt nem lehet pálcát törni a fejük felett, hiszen ők pontosan azt teszik, amit mondtak nekik. Ilyen például, amikor mondod neki, hogy adjon a kiskutyátoknak egy dunsztosüvegnyi vizet és szó szerint azt tesz be a szegény kis állatnak, vagy mikor mondod neki, hogy tartsa a szemét a labdán erre ő fogja magát és olyan közelről nézi, amennyire csak lehet. Nos ma ilyen és ehhez hasonló cuki képeket hoztunk el nektek, amik olyan gyermekeket ábrázolnak, akik tényleg nem gondolták túl a dolgokat, hanem a szó szoros értelmében vették a feladatokat.

Hogy lehet ez a kisgyerek ennyire aranyos? Az apukája azt kérte, hogy tartsa a szemét a labdán, nos ő szó szerint értette.

Ez a 6 éves kisgyerek szó szerint értelmezi az utasításokat. A szülei azt mondták neki, hogy nem teheti ki a lábát a házból. Zseniális elme!

Elképesztő, hogy egyes gyerekeknek mennyi esze van.

A feladat így szól: Bobbynak 4 tízcentese van, Amynek pedig 30 penny-je. Melyik gyereknek van több pénze? A válasz: Boby-nak.

Második kérdés: Honnan tudtad? Mutasd meg, hogy csináltad:

A gyerekek kreativitása nem ismer határokat. Úgy szólt a feladat, hogy nevezze el a geometriai ábrákat. Azt nem lehet mondani, hogy nem tette meg.

Amikor azt mondták neki a szülei, hogy egyen pálcikával, de nem pontosan erre gondoltak.

Egy halat kellett bevinnie a fiamnak az iskolába, hogy megfigyelhessék a viselkedését.

Legalább a kisgyerek reálisan gondolkodik. Tudja, hogy csak nagyon kevés ember éli meg a 100 évet.

A feladat így szólt: Rajzolj egy képet arról, hogy fogsz kinézni 100 év múlva. 100 év múlva én…… idős leszek:

“Mondtam a kisfiamnak, hogy írjon egy levelet a télapónak. Nem pontosan erre számítottam, de a kreativitása nem ismer határokat.”

A tanárnő azt a feladatot adta a gyerekeknek, hogy tegyék ABC sorrendbe a lent felsorolt szavakat. Na már most az én gyerekem annyira szó szerint vette, hogy magának a szónak a betűit tette ABC sorrendbe.

“Mondtam a kisfiamnak, hogy egy dunsztosüvegnyi vizet tegyen a kutya ketrecébe. Ő igazság szerint megtette, amit kértem, csak nem úgy, ahogy kellett volna.”

“Mondtam a gyerekemnek, hogy olyan szép idő van kint, menjen ki játszani az udvarra. Erre ő megfogta a kis motyóját és úgy is tett.”

A gyerekek azt a feladatot kapták, hogy rajzolják le kézzel az óra mutatóit. Természetesen az én gyerekem, pontosan úgy értelmezte, ahogy mondták neki és minden órára kezeket rajzolt.

“A kisfiam azt mondta, hogy túl sok szőlő van a kacson. Azt mondtam neki, csak a felét egye meg. De nem úgy gondoltam, hogy minden szemnek.

“A fiam azt mondta, hogy szomjas, mondtam neki, hogy menjen oda és igyon valamelyik csapból. 10 perce várom, hogy eldöntse melyikből akar inni.”

“Azt mondtam a gyerekemnek, hogy az a film a kutyát se érdekli. Erre ő fogta magát és megmutatta a kutyának, aki érdeklődő tekintettel nézte.”

A szülei azt mondták az 5 éves kisfiúknak, ha megeszi a hot-dog felét, akkor nézheti a TV-t. Ő egészen sajátos módon oldotta ezt meg.

Imádnivalóak nem?