16 izgalmas repülős kérdés, amire mindig is tudni akartad a választ

Repülés egy eléggé misztikus dolog, nekünk, akik nem repülnek minden héten minimum egyszer. A repüléstől általában az ember fél, főleg az első alkalomtól. Talán a magasságtól, talán a kiszolgáltatottságtól vagy attól, ha bármi történik, semmit sem tudunk tenni. Pont ezért, hogy minél nyugodtabban tudjunk utazni, a repülőgép személyzete mindent megtesz, és mindenre fel is van készülve. Persze, ettől függetlenül az embernek rengeteg kérdés merül még fel menet közben.

1.

Tudtátok, hogy a pilótafülkébe csakis egy kóddal lehet bejutni? Ez egy speciális kód, amit a légiutaskísérők ismernek. Ezzel a kóddal vészhelyzet esetén a pilótafülke ajtaja a kabinból is nyithatóvá válik, ám csak abban az esetben, ha a pilóták nem akadályozzák azt meg a kód beírása utáni 1 percben. Ez azért indokolt, mert ha valaki esetleg megszerezné a kódot, a pilóták a kamera segítségével tudják ellenőrzni, hogy egy idegen akarna behatolni a fülkébe.

2.

A pilóták nem viselhetnek arcszőrzetet sem testékszert, mivel ez megakadályozhatja az oxigénmaszk helyes viselését.

3.

A filmekben már többször láttunk eltérített gépeket, sőt voltak olyan sorozatok is, amik egy repülőgép szerencsétlenségre épültek. De mit történik, ha leáll az összes hajtómű? Erre normál esetben nagyon minimális esély van, de ha mégis megtörténne nulla tolóerővel is könnyedén képes elvitorlázni a gép a legközelebbi reptérig. Egyszer történt ilyen, 1982-ben, amikor egy Boeing 747 egy vulkán fölött haladt, amiből a feltörő por elárasztotta mind a négy futóművet, ami leállt. A pilóta nem esett kétségbe, eljuttatta a gépet a következő reptérig, mind a 263 utasával, akiknek egy hajuk szála sem görbült.

4.

A biztonsági intézkedéseknél elmondják, hogy vészhelyzet esetén mit tegyünk az oxigénmaszkokkal. Azt eddig nem tudtuk, de az utasoknak 15 percnyire elegendő oxigént tartalmaz, míg a személyzetnek 90. Azért megdöbbentő a különbség, mert vészhelyzet esetén, a pilótának elég negyed óra, hogy olyan magasságba süllyedjen, ahol az utasok már maszk nélkül is oxigénhez tudnak jutni.

5.

Egy hosszabb repülőúton természetes,hogy mi utasok alszunk. De mi a helyzet a pilótákkal? Nem számítottunk rá, de a pilóták 56%-a saját bevallásuk szerint aludt már el repülés közben. Szerencsére a mai gépeknél ez nem jelent gondot, mivel a robotpilóta mindent el tud végezni a pilóta távollétében. Egy-egy hosszabb úton 2-3 pilóta is van a fedélzeten, akik egymást váltják.

6.

Sokszor láthatjuk, hogy a leszállópálya felett köröz egy gép. Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni. Lehet, hogy a pályán van egy állat, vagy túl erős az oldalszél.

7.

Ez mindig is egy nagy  kérdés szokott lenni. Ritkán, de előfordulhat, hogy beindul a szülés a repülőgépen. Ilyenkor felvetődik a kérdés, milyen állampolgárságot kap majd a gyermek. Általában 3 dolgot szoktak figyelembe venni: mely ország felett repültek akkor, honnan indultak el vagy hova érkeztek. Általában az első pontot szokták figyelembe venni, de a légitársaság dönti el az aktuális jogszabályoknak megfelelően.

8.

A modern repülőgépek már képesek lennének arra, hogy robotpilótával landoljanak,  azonban az utolsó 300 métert általában a pilóta végig szokta vinni. Néha vannak olyan kivételes esetek, amikor ezt a  robotopilóta viszi  véghez.

9.

Amikor felszállunk a géppel és a levegőben vagyunk, általában végig fut minden ember agyán, ha most lezuhanna a gép, hova zuhanjon, hol menekülnénk meg nagyobb eséllyel. Azt gondolnánk, hogy a vízbe belecsapódva nagyobb eséllyel menekülnénk meg, de nem. A hatalmas sebességnek és az esetleges hullámoknak köszönhetően olyan lenne, mintha betonfalba csapódnánk. Szárazföldön sokkal nagyobb eséllyel menekülénk meg, ráadásul a későbbi mentés is sikeresbb lenne.

10.

Vajon a pilóták is ugyanazt eszik,mint mi? Nem, sőt, hiába vannak ketten, nem ugyanazt kapják. Tehát ha az egyik pilóta halat enne, a másik csirkét kénytelen ebédelni, ezzel is csökkentve egy esetleg ételmérgezést.

11.

Néha láthatunk pilótákat is az utastérben. A légitársaságok próbálják úgy szervezni alkalmazottaik útjait, hogy minél előbb eljussanak az adott célra. Néha azonban nem sikerül, így ne lepődjünk meg, ha mellettünk ülnek.

12.

Bár első blikkre azt mondanánk egy repülőgépre a legveszélyesebb tényező a villámlás, mégis hatalmasat tévedünk. A legtöbbször úgy belecsap a villám a gépbe, hogy az az utasoknak fel sem tűnik. A madarak viszont tényleg veszélyt jelentenek a gépre és az utasokra nézve. Az orrnak csapódó madarak nem jelentenek gondot, de ami a turbinába kerülhet, az akár tüzet is okozhat, épp ezért a gép fel van szerelve speciális zajgenerátorokkal, hogy minél távolabb tartsák a madarakat.

13.

Bár mi nem látjuk, de azért érdekel minket, hogy miért vannak spirál alakzatok a turbinákon? Leszállás után, a motor leállítását követően a turbinák szinte hangtalanul forognak még jó néhány percig. Mivel eléggé balesetveszélyes a közelében tartózkodni ilyenkor, így ezt elég távolról is lehet látni, ha még működésben van.

14.

A filmek sokszor felvetik azt a tényt, hogy egy sima, hétköznapi ember is le tudja rakni a gépet. Nos, valóban le tudnák rakni,mivel a robotpilóta általa az utolsó méterekig megoldható lenne, de erre vajmi kevés esély van, ugyanis a légiutaskísérőket úgy képezték ki, hogy minden probléma nélkül le tudják rakni.

15.

Kézenfekvő lenne, hogy az utasok kapjanak ejtőernyőt és így nagyobb valószínűséggel menekülnének meg. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű, mivel a nagyobb része még nem is találkozott élőben egy ilyen ernyővel. Valószínűleg előbb halnának bele egy ilyen mentésbe, mint a zuhanásba.

16.

És az örök kérdés, hogy a pilóták nem félnek-e a magasságtól. A válasz elég kézenfekvő: nem.

A statisztikák szerint nem kell félnünk a magasságban,hisz a közutakon több baleset történik, mint az égben. Szintén a statisztikák szerint egyébként azt mutatják, hogy a legtöbb baleset a felszállás utáni 3 percben és a leszállás előtti 8 percben következik be. Ám még az ilyen balesetek és meghibásodások esetén is az emberek 95,7%-a túléli a kellemetlenséget. Viszont ha még jobban be akarjuk magunkat biztosítani akkor minél hátrébb, a gép farkánál foglaljunk helyet.