Lassan már semmit sem ér a pénzünk! Drasztikusan romlott a pénzünk értéke az elmúlt 28 évben!

Régen annyira más volt minden, az emberek sokkal kevesebb pénzt kaptak, de vele együtt jóval kevesebbe kerültek a boltban kapható termékek is. Azóta csak növekedés volt, az alkalmazottak több pénzhez jutottak, ezzel párhuzamosan természetesen az árucikkek árai is megemelkedtek. Tény, hogy ez az emelkedés nem járt együtt a minőséggel, de az eberek így is megveszik, hiszen szükségük van rá. A mai világban például 10.000 forint szinte semmire sem elegendő. Ha elmegyünk boltba és csak a legszükségesebb dolgokat vesszük meg, akkor sem ússzuk meg ez alatt, ami elég kiábrándító tud lenni, hiszen gyakorlatilag az embereknek minden héten el kell menniük bevásárolni. A háztartási cikkekről nem is beszélve. Szóval összességében elmondható, hogy ezekben az években sem túl rózsás a helyzet.

Szerintetek melyik időszak volt jobb a 90-es évekbeli vagy a mostani.

Mai cikkünkben elhoztunk pár tényt, az 1990-es évekről, amikor még egy kiló kenyér 20 forint volt és a benzin literenkénti ára pedig 34 forint.

1990. október 25.-én 65%-kal emelték fel a benzint, így 34 forint helyett mindenkinek 56 forintot kellett fizetnie literjéért. Ez akkora felháborodást keltett az emberek körében, hogy Magyarország taxisai és fuvarozói benzináremelés elleni tüntetést szervezett, melynek neve taxisblokád lett. Három napra teljesen leállt Budapest és több vidéki város forgalma. Azóta nagyon sok idő eltelt és a benzin csak tovább emelkedett. A kutakon ma már a benzin literenkénti átlag ára 351, míg a gázolajé 394 forint.

Ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy régen jobb volt-e a helyzet.

Tized akkora árak, tized akkora fizetés mellett.

Persze jó visszagondolni azokra az időkre, mikor még minden jóval olcsóbb volt, de akkoriban az emberek nem büszkélkedhettek hatalmas fizetésekkel. 1990-ben a havi átlagkereset 13.446 forint volt, míg most 2018 áprilisában 340.600. Annak idején viszont nem minden ember kapott akkora fizetést, mint az átlagbér, ugyanis 1990-ben sokan minimálbérből éltek, ami akkor 5.600 forintot is jelenthetett. Ma már persze ez is jóval magasabb lett, mert egy mostani alkalmazott bruttó 138.000 – 180.500 forint közötti összeget keres.

Napi szinten vásárolt árucikkek.

1990-ben körülbelül 20 forintot kellett egy kiló kenyérért fizetni a boltba, egy évvel később pedig már 23 forintnak megfelelő összegbe került ez a fajta pékárú. Ahogy az idő haladt, úgy változtak ezeknek az élelmiszereknek az árai is, ma már egy kiló kenyér 237-342 forintba kerül, ám ez a drágulás nem azt jelenti, hogy a termékek minősége is jobb lett.

Régen egy liter tejért is csak 21 forintot kellett fizetni, mára már 210-370 forint közötti összegeket fizetünk érte.

Bizonyos statisztikai adatok alapján 91-ben 100 darab háztartásra jutott 50 színes képernyős TV, egy évre rá pedig 140 háztartásra jutott ugyanennyi. 2012-ben 3,2 millió TV-s szolgáltatást vásároltak körülbelül 4 millió magyar háztartásba, természetesen 2018-ra ez a szám tovább növekedett.

Nagyon nehéz volt ezekben az években autóhoz jutni, ugyanis 360 ezer ember várt arra, hogy végre valahára átvehesse autóját, bár 88-ban csak 124 ezer autót importált be Magyarország. Később az is kiderült, hogy nem csak abba untak már bele a vásárlók, hogy várni kell a személygépjárműre, hanem, hogy rengetegszer felemelték annak árát. 10 év alatt körülbelül tízszer emelték meg az autók összegét. Miután az emberek megkapták a kocsijukat, az jelentette számukra legkisebb problémát, hogy nem abban a színben érkezett, amiben ők megrendelték.

Elhoztunk egy képet a “Szomszédok” című magyar TV sorozatból, ahol a háttérben látható, hogy mennyit kellett fizetni bizonyos pékárukért.

Magánemberek szavai, akik ezekben az években kezdtek el dolgozni:

“90 körül 8000 pár száz forintot kerestem. Az volt akkoriban a “kis fizetés” de ki lehetett jönni belőle.”

“1990-ben egy építőipari kisszövetkezet irodavezetőjeként 30.000.-Ft-ot kerestem. Akkoriban ez jó fizetésnek számított.”

“1993-ban kezdtem el dolgozni recepciósként 8800 forintot kerestem egy hónapban.”

Összehasonlításképpen elhoztunk még pár élelmiszert, melyek árkülönbségei magukért beszélnek.

Míg az 1990-es években 3 forint 60 fillérbe került a tojások ára, ma már 40-50 forint közötti összeget kell fizetni egyetlen darab tojásért. Ez azt jelenti, hogy 10.000 forintból régen 2777 darab tojást tudtunk volna venni ma pedig csak 222 darabot.

Annak idején 15-16 forint volt a burgonya kilója, most pedig a boltokban 265 forintot is elkérhetnek tőlünk kilójáért. Szóval tízezerből a régi idők árai alapján 625 kilogrammnak megfelelő krumplit tudtunk volna venni. Manapság csupán csak 37 kilogrammot.

Ugyanez vonatkozik a többi zöldségre is. 1990-ben a vöröshagyma kilója 8-10 Ft között mozgott, ma 229 forintot kérnek el kilójáért. A sárgarépáért 20 forintot, ma 199 forintot kell fizetni kilójáért. Míg anno egy kiló paradicsom 15-30 forintba kerül, addig ma eléri a 750 forintos árat is.

A gyümölcsök árai sem sokkal rózsásabbak, ugyanis egy kiló almáért régen 10-20 forintot kértek el, ma viszont 350 forintot kell érte fizetni. Ennek tükrében 10.000 forintból régen 500 kiló, ma csak 28 kiló almát tudnánk venni. Egy kiló körtéért manapság 500 forintot is elkérnek, míg régen csupán 20-35 forintot kellett fizetni. Így ma csak 20 kiló körtét kapnánk 10.000 forintból, míg régen 285 kilót is meg tudtunk volna vásárolni.