Elhunyt Csukás István
Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, író 83 esztendős volt.
Csukás István Kisújszálláson látta meg a napvilágot 1936. április másodikán. Az elemi iskolát itt fejezte be, tizenhárom éves korában pedig jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek tanult. Érettségi után azonban elfordult a zenétől, jelentkezett a jogi egyetemre, végül átment a bölcsészkarra, de tanulmányait nem fejezte be.
Úgy gondolta, hogy a magyar gyerekirodalommal szemben jellemző a lekezelés. Akkor így fogalmazott:
“Ők még tiszták, számukra minden lehetséges, ők maguk az újrakezdés ígérete, az emberiség jutalma. Náluk még van áramlás a lelkek között. Épp ezért, amikor elkezdtem nekik írni, elhatároztam, hogy csak vidámat vetek papírra, és annyi örömöt gyömöszölök a tökfejekbe, amennyi csak beléjük fér, hogy kibírják 100 éves korukig. Szerencsés ember vagyok, hogy abból élhetek, amit szeretek csinálni, emiatt már pusztán abban is örömöm telik, hogy még lélegzem. Bár az öröm egy olyan dolog, amit lehet erőltetni is. Megfigyeltem, hogy a rosszkedvet kis erőfeszítéssel át lehet billenteni jóvá.”
Fiatal korában írásaiból, verseiből és irodalmi segédmunkából élt, vezetője volt a Fiatal Művészek Klubjának, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban és a Néphadsereg című lapnál is munkálkodott. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt, 1978-tól 1985-ig pedig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztőjeként dolgozott. Az Új Idő című lapnál két éven keresztül volt szerkesztőbizottsági tag.
A gyermeklapok szerkesztésében is hatalmas részt vállalt. Alapító szerkesztője volt a Kincskeresőnek, majd a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának elnöke, később pedig a Piros Pont főszerkesztője. E rövid időszakok közben szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett.
A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, ettől kezdve pedig verseskötetei mellett jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei és verses meséi. Nagy sikerrel mutatták be Ágacska című színdarabját, majd többi színpadi művét is. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is bezsebelte.
“Csukás István 83 évesen itt hagyott bennünket és kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle. A meséibe kapaszkodunk, hiszen Süsü, a sárkány, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Pom Pom meséi és természetesen a Nagy Ho-ho-ho-horgász örökre velünk marad, az életünk, gyermekkorunk részekén” – olvasható az Újszínház közösségi oldalán.
Az írónak olyan népszerű meséket köszönhetünk, mint a Süsü, a sárkány, a Mirr-Murr kandúr kalandjai, a Pom Pom meséi vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgász.
Csukás István több regényéből is film készült, a legismertebb mégis a Keménykalap és krumpliorr lett.
