Miért a rossz és fegyelmezetlen gyerekek a legboldogabbak

Míg sok szülőnek az az elképzelése, hogy a gyerekének tökéletesnek kell lennie, a pszichológusok szerint a rosszalkodás hozzájárulhat az élettel való elégedettséghez. Tehát, mikor úgy érzed, a gyerek irányítása kicsúszott a kezedből, végy egy mély lélegzetet, és gondolj arra, milyen áldásosan hat ez a fejlődésére és a jövőbeli sikerességére.

Most megtudhatod, miért érdemes hagyni, hogy a gyerek egy picit rossz és csintalan legyen.

1. Sokkal önállóbbak és nem félnek kifejezni önmagukat

Minden gyereknek megvan a maga személyisége és a sajátos módja a világgal való kapcsolatteremtésre. Ha a szülők folyamatosan irányítás alatt tartják, a gyereknek önkifejezési problémái lesznek, és nehézséget fog okozni számára, hogy meghatározza saját vágyait és elképzeléseit. Ezzel szemben a rosszalkodó gyerekek nem félnek megmutatni valós személyiségüket és függetlenségüket, még akkor sem, ha mások ezt nem nézik jó szemmel.

2. Ők így fedezik fel a világot, és ez a módszer nagyon is működik

A gyerekeik az érzékeiket használva lépnek kapcsolatba a világgal. Mindent megfognak, szeretnek hangosak lenni, és egy percig sem bírnak nyugton maradni. Ha a szülők rájuk erőszakolják, hogy maradjanak csendben, és gyengítik a kezdeményező készségüket, a gyerekek elveszítik a lehetőséget a világ felfedezésére. A fegyelmezetlen gyerekek általában kíváncsibbak, és felnőttként teljesebb emberek lesznek, ha a vágyaikat nem nyomják el gyermekkorukban.

3. Csak természetes viselkedési mintákat követnek

A legtöbb gyerek rendkívül aktív és egy kicsit csintalan, de ez része a természetüknek. Nem félnek kimutatni az érzéseiket, és minden tapasztalásból a legtöbbet hozzák ki. Ám időnként a lelkesedésükkel kissé túlzásba esnek. Ha egy gyerek hangos és bolondosan viselkedik, az csak azt mutatja, hogy boldog és jól érzi magát a bőrében.

4. Így jobban fejlődnek az érzelmeik

A kevésbé fegyelmezett gyerekek könnyebben megértik az érzelmeket és felnőttként a viselkedésük gyökerét. Ezek a gyerekek egészséges érzelmi világgal rendelkeznek nagyobb korukban is. Megtanulják, hogy az érzelmek fontos részei az életnek, és felismerik, valamint tisztelni fogják más emberek érzéseit is.

5. Nem hallgatnak arra, amit mások mondanak

A rosszalkodó gyerekeknek nincs szükségük megerősítésre. Tudják, mi a jó nekik, és nem félnek végigmenni a maguk által választott úton. Tudják, hogy ha el is buknak, akkor sincs vége a világnak, és nincs olyan helyzet, amit ne lehetne helyrehozni. A gyerekek nem szégyellnek butának tűnni, és nem bánják, ha kritizálják őket, hiszen tudják, hogy saját maguknak a saját véleményük számít a legtöbbet.

6. Nincs rajtuk az a nyomás, hogy meg kell felelni mások elvárásainak ahhoz, hogy szeressék őket

A fegyelmezetlen gyerekek nem rejtik véka alá az érzéseiket, mert tudják, hogy a szüleik szeretni fogják őket, akárhogyan is viselkednek. Ezek a gyerekek biztonságos atmoszférában nőnek fel, a szüleiknek általában több belső forrásuk van ahhoz, hogy foglalkozni tudjanak velük. Kellő érzelmi támogatást tudnak nyújtani a gyereknek, képesek őket megtanítani a helyes viselkedésre anélkül, hogy elnyomnák őket.

7. Jobb a problémamegoldó képességük

A szófogadó gyerekeknél gyakran alakul ki túlzott megfelelési vágy, felnőttként pedig túlzottan megfontoltak lesznek. A rossz gyerekek azonban inkább spontán módon cselekszenek, könnyebben próbálnak ki új dolgokat és módszereket azért, hogy kihúzzák magukat a csávából. Ellenállóbbak a stresszel szemben, és képesek kiállni magukért.

8. Kreatívabbak

A rossz gyerekeknek határtalan a képzelőerejük, és folyamatosan keresik is az új ötleteket. Felnőttként kreatívabban tudják megközelíteni az élet valamennyi területét, tudják, hogy mindennek két oldala van. Nem félnek kifejezni magukat, tudják, hogy mások véleménye igen kevés hatással van az ő életükre.

9. Tudják, hogy úgy jók, ahogyan vannak

A kevésbé fegyelmezett gyerekek tudják, hogy megérdemlik a feltétel nélküli szeretetet, és nincs szükségük arra, hogy a jó viselkedéssel könyörögjék ki azt. Biztosak benne, hogy így is elég jók és ezt nem kell bizonygatniuk. Ez nem jelenti azt, hogy nem próbálják meg a legtöbbet kihozni magukból, de ezt saját magukért teszik, nem pedig azért, hogy mások dicséretét megszerezzék.