Azt hiszed, tudod? A természet 6 bizarr rejtélye

Talányok, amelyekre a tudomány sztárjai sem ismerik a választ.

Meglepően sok mindenről azt gondoljuk, hogy ismerjük, ám még sincs rá válasz. Más dolgokat megismerhetetlennek vélünk, mégis vannak emberek, akiket mégsem ér meglepetésként, ami történik. Sorozatunkban ilyen esetekből válogatunk, a teljesség igénye nélkül. Először jöjjenek olyan természeti jelenségek, amelyekre ma sincs kielégítő magyarázatunk.

1. A forró víz hamarabb megfagy

Mpemba-paradoxonnak hívjuk azt a jelenséget, amikor bizonyos, azonos körülményeknek kitett forró víz hamarabb fagy meg a hideg víznél. Először Arisztotelész, majd Roger Bacon és René Descartes is említette ezt az intuíciónknak ellentmondó különös fizikai jelenséget. Modern korunkban egy tanzániai diák, Erasto B. Mpemba fedezte fel a jelenséget 1963-ban, fagylaltkészítés közben. 

A tudományos világ azóta számos elmélettel próbálta megmagyarázni a jelenséget, a párolgás, a hőátvitel, a szuperhűlés, a vízben található adalék anyagok, a hőleadás és más okokra hivatkozva, de mindeddig egyik magyarázatot sem sikerült tudományos módon igazolni. Egyelőre nem jutottunk sokkal messzebbre Arisztotelésznél… 

A Brit Királyi Kémiai Intézet is feltette a kérdést, de a 22 ezer beérkezett válasz közül egy sem adott teljes körű magyarázatot, pedig világhírű tudósok is pályáztak.

2. Hogyan tájékozódnak az állatok?

Hogyan tudnak bizonyos fajok több ezer kilométernyi távolságot is megtéve minden évben ugyanoda eljutni? A számos elmélet ellenére még mindig nem tudjuk, hogyan nem tévednek el ezek az állatok, GPS nélkül… 

A The Independent című újságban megjelent tanulmány szerint a galambok esetleg tereptárgyakat jegyeznek meg vagy a szaglásukon keresztül tájékozódnak. Mások szerint a mágnesesség érzékelésével tájékozódnak. Az egyik legbizarrabb elmélet szerint pedig a galambok örökölnek egyfajta közös-galamb emlékezetet, amelynek révén képesek tájékozódni. 

Elképesztő madárformációkat sokszor filmeztek már, nekünk ez az egyik kedvencünk:

3. Gömbvillám

A modern természeti rejtélyek egyik nagy klasszikusa. Bár mindig is léteztek beszámolók gömbvillámokról, az 1960-as évekig a tudósok túlnyomó többsége tagadta a jelenség létezését. De 2012-ben, a kínai Lanzhouban tudósoknak sikerült filmre venniük egy gömbvillámot. 

A beszámolók alapján a jelenség hirtelen jön létre és 1-2 másodperctől 1 percig látható, áthatolhat fém és fa tárgyakon, időnként épületekbe is bemegy és erős kénes szagot hagy maga után. A gömbvillámokra egyelőre nincs kielégítő tudományos magyarázat.

4. Földrengésfények

Kr.e. 373-ból származnak az első leírásai ennek a ritka természeti jelenségnek. Földrengések előtt és időnként után is megfigyelték ezeket a fehér és kékes fényvillanásokat, amelyek néhány másodperctől akár tíz percig is láthatóak. A 2009-es l’aquilai és a 2010-es chilei földrengések során a jelenséget kamerákkal is rögzítették, az okát kutatják.

5. A taosi búgás

A Földön több helyszínen is megfigyeltek egy furcsa, megmagyarázhatatlan háttérzajt. A legismertebb ilyen hang az új-mexikói Taos városkában hallható, a vizsgálatok szerint a lakosság 2 százaléka hallja a dízelmotor zajként is jellemzett hangot. (Ami viszont nem zavarja Julia Roberts-t, hogy itt vásároljon magának farmot…) A hang annyira zavaró azoknak, akik hallják, hogy a 1993-ban a taosiak egy petíciót nyűjtottak be az Amerikai Kongresszusnak, hogy indítson tudományos vizsgálatot az ügyben. Több vizsgálat is indult, de tudományos magyarázat még nem született a különös jelenségre. 

Ezen a videón a rejtélyes hang is hallható:

6. Spontán öngyulladás

Eddig több, mint 200 esetben jelentették ezt a bizarr jelenséget, amelynek során egy ember látszólag minden külső hatás nélkül felgyulladt és elégett. A beszámolók szerint az öngyulladást elszenvedők szinte teljes egészében elégtek, míg a környezetükben a tűz nem okozott semmilyen kárt – volt, ahol az ágyon fekvő személy elégett, az ágy sértetlen maradt. Tudunk olyan esetekről is, amikor az elszenvedő túlélte az öngyulladást. A tudósok egy része szerint mégis valamilyen külső hatás kellett, hogy közrejátsszon (például a közelben lehetett a tűzhely), mások szerint az emberi szervezetben felhalmozódott metán enzimek hatására lobbanthatja lángra az embert, megint mások statikus elektromossággal magyarázzák a különös jelenséget.