10 mentális betegség, melyeket gyakran csak jellemvonásnak hiszünk

Ha valaki furcsa dolgokat csinál, azt gyakran a személyiségével magyarázzuk. De mi van, ha egészen más húzódik meg a cselekedetei mögött? A kiváló amerikai pszichoterapeuták, Aaron T. Beck és Arthur Freeman az emberi viselkedés titkait tárják fel könyvükben. Különböző személyiségjegyekről árulnak el titkokat, melyek problémákat okozhatnak, ha nem tartjuk kordában őket.

1. Nemtörődömség

Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik többet akarnak pihenni és kevesebbet dolgozni. Természetesen, ez sokak vágya, de egyesek túl messzire mennek. Például ha egy cég alkalmazottja év közben többször megy betegszabadságra, többször megy nyaralni, sok fizetés nélküli szabadnapot vesz ki, ezenkívül még rendszeresen el is késik a munkahelyéről, a pszichológusok szerint antiszociális személyiségzavarban szenved. Ennek a következők a tünetei:

• Gyakorivá válnak az indokolatlan hazugságok.
• Olyan életmód kialakítása, amivel mások terhére van.
• Gyakori felmondás a munkahelyen további tervek, másik álláslehetőség nélkül.
• Betervezetlen vásárlások, pénzpazarlás – például mikor valami szükséges holmit akart vásárolni, de helyette valami teljesen szükségtelent vesz.

Az időbeosztás és a jutalmazás segíthet kezelni ezt a betegséget. Jó ötlet, ha leírod, hogy mivel jutalmazod meg magad, mikor elvégzel egyes feladatokat. Legalább egy hónapig ragaszkodj az összeállított tervedhez, hogy elsajátíthasd ezt a szokást. A pszichológusok azt is javasolják, hogy minden egyes problémádat írd le, így jobban átláthatod a lehetőségeidet is, könnyebben hozol racionális döntéseket.

2. Félénkség

A félénkség teljes elszigeteltséget és a külvilággal való kapcsolatteremtés elutasítását vonhatja magával. Azok, akik ennek a mentális betegségnek a szélén állnak, nem élnek át erős érzelmeket, megpróbálják korlátozni magukat a másokkal való kapcsolatteremtésben, ezért gyakran választanak távoli munkahelyet vagy olyan hobbit, amivel elkerülhető a másokkal való kommunikáció.

A hipertrófiás introverzió skizoid személyiségzavarhoz vezet, melynek a következők a tünetei:

• Közömbösség a kritikával és a dicsérettel szemben.
• Közeli barátok hiánya vagy egyetlen közeli barát.
• Álmodozásra és irreális gondolkodásra való hajlam.
• Hiperérzékenység, amit az illető fél kimutatni a környezetében.

Különböző módszerek segítségével ez a betegség megelőzhető. Az egyik hatékony módszer, ha valamilyen aktivitásba kezdesz, például rajzolni vagy idegennyelvet tanulsz, eljársz jógázni.

Az emberkerülés ellen kipróbálhatod a következőt: Ahelyett, hogy azt mondod: “Nem szeretem az embereket.”, mondd azt, nem szereted ezt vagy azt a dolgot, például egy jellemvonást, egy ruhát, egy kinézetet, egy szokást. Ez a megközelítés segít meglátni, hogy az emberekben a rossz dolgokon kívül jó is van.

3. Halogatás

Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik nem hajlandók követni a társadalmi szabályokat. Ez pedig abban jut kifejezésre, hogy az elvégzendő feladatokat későbbre halasztják. A halogatás passzív-agresszív személyiségzavarhoz vezet, ami gyakran krónikus depressziót von maga után.

Az iskolában vagy a főiskolán egy kis lázadás normális, nem kell mögötte betegséget keresni. De a következő tünetek már jelezhetik, hogy a halogatás egy új fejlődési szakaszba lépett:

• Ideges válasz vagy elutasítás olyan feladatok elvégzésre, melyek mások számára általánosak, például mosogatás, takarítás, szemetes kiürítése.
• Nagyon lassú munkatempó és rosszul végzett munka.
• Ellenkezés az olyan tanácsokkal szemben, melyek a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést segítik elő.
• Indokolatlan és dühös kritika azok felé, akik lendülettel dolgoznak.

A megelőzés ennél a rendellenességnél összetett, hiszen a beteg azt hiszi, ez az egész nem az ő hibája. A lehetőségek átnézése, ahogyan az előző problémánál, itt is működőképes lehet. De az is sokat segít, ha a beteg belehelyezkedik mások szerepébe és elképzeli, ők mit érezhetnek. Ez a technika megállíthatja a halogatás továbbfejlődését, és jóval érzékenyebbé teszi a beteget más emberek iránt.

4. Impulzivitás és heves vérmérséklet

Aki nem is próbálja kontroll alatt tartani a dühét, annak nagy esélye van a borderline személyiségzavar kifejlődésére. Ennek tipikus jele az éles és indokolatlan véleményváltoztatás, mely teljesen szembemegy a korábbi véleménnyel. Például ma azt gondolod, hogy a sült tojás rosszat tesz a gyomrodnak, ezért utálod, de holnap azt készítesz reggelire.

Természetesen, az impulzív személyiség önmagában nem rejt veszélyeket. De ha heves vérmérséklettel és a következő tünetekkel is párosul, érdemes rá jobban odafigyelni:

• Ingatag baráti és párkapcsolatok.
• Gyakori meggondolatlan pénzpazarlás. Például egy kávéfőzőt akarsz venni, de helyette egy újabb tévével térsz haza.
• Óvatlan vezetés folyamatos balesetveszéllyel.
• Kedélyállapot megváltozása látszólag ok nélkül.
• Krónikus unalom.

A megelőzés módja a dühkezelés lehet, illetve az önismereti tréningek. Segíthet az önkontroll jutalmazása is, például ha valóban csak egy kávégépet veszel, és mellé nem vásárolod fel a fél üzletet, jutalmazd meg magad valamivel, amire már régóta vágytál.

5. Önvád

Az önvádra hajlamos emberek könnyen válhatnak struccá, akik a homokba dugják a fejüket minden alkalommal, mikor el akarnak bújni a problémák elől. Ezt a szindrómát a pszichológiában elkerülő személyiségzavarnak hívják. Pánikrohamok, depresszió és alvászavarok is társulhatnak hozzá.

Az önkritika kis mértékben hasznos lehet, de nagy mennyiségben különösen veszélyes tud lenni a mentális egészségre. Van okod aggódni, ha a következőket tapasztalod:

• Erős és azonnali neheztelés a kritikára vagy rosszallásra.
• Már abszurd módon kerülöd az új kapcsolatokat (pl. nem mész el olyan eseményre, ahol beszélned kellene idegen emberekkel).
• A potenciális nehézségek, fizikai veszélyek vagy megszokott cselekedetek felnagyítása.
• Visszatartod magad az emberekkel való kommunikációtól, mert félsz, hogy valami rosszat mondasz.

A valótlan jóslatok elutasítása jó módszer lehet ebben az esetben. Írd le a jóslataidat bizonyos dolgokkal kapcsolatban, amiket félsz megtenni. Például ha bemész egy ismeretlen üzletbe késő este, ki fognak rabolni. Miután megtetted, írd le a tapasztalataidat. Legközelebb nem lesznek kétségeid vagy negatív jóslataid. Csak nézd meg a jegyzetedet és megnyugszol, hogy semmi félelmetes nem fog történni.

6. Gyanakvás

Néha mindannyian paranoiásak vagyunk, és ez teljesen helyénvaló. De egyeseknél a gyanakvás túlmegy minden lehetséges határon. Ők azok, akik kihallgatnak telefonbeszélgetéseket, feltörik mások közösségi oldalait és magánnyomozót fogadnak. Aki ilyeneket tesz, az feltehetően paranoid személyiségzavarban szenved. Ez a betegség a következő tünetekkel jár együtt:

• Ok nélküli bizalmatlanság a partner felé.
• Emberek egyszerű cselekedetei mögött rejtett okok keresése. Például a szomszéd biztosan azért csapja be az ajtót, hogy téged idegesítsen.
• Körülötted mindenkit bűnösnek hiszel.
• Humorérzék hiánya, és arra való képtelenség, hogy a hétköznapi helyzetekben meglásd a vicces dolgokat.

A krónikus bizalmatlanság ellen jó módszer, ha készítesz egy listát az ismerőseidről, és minden alkalommal egy pluszt írsz a nevük mellé, mikor megfelelnek az elvárásaidnak. Például mikor attól félsz, hogy a párod egy társasági eseményen majd elfeledkezik rólad, de egész este figyel rád. Legközelebb, ha gyanakvásod támad valamivel kapcsolatban, csak vess egy pillantást a plusz jelekre, és a bizalmatlanságod tova fog tűnni.

7. Alárendelődés

A közeli barátoktól és családtagoktól való függés minden emlős ismertetőjegye, így az emberé is. Míg megbízni másokban normális, addig a túlzott függőség dependens személyiségzavarra utal. Ennek egyik fő jele, hogy az illető számára nehézséget okoz vagy egyenesen képtelen döntést hozni úgy, hogy ne kérje ki mások jóváhagyását. Ezenkívül a betegség az alábbi tünetekkel jár együtt:

• Egyetértés a környezettel, még akkor is, ha ők tévednek.
• Kényelmetlenséget okoz az egyedüllét, a beteg bármit megtesz, csak ne maradjon egyedül.
• Számára kellemetlen vagy megalázó dolgokat is megtesz, hogy másnak megfeleljen.
• Indokolatlan rögeszmés gondolatok azzal kapcsolatban, hogy a környezetében mindenki becsapja őt.

A legjobb mód a betegség legyőzésére, ha bizonyítékokat gyűjtesz, melyek alátámasztják a hozzáértésedet. Például mondd azt magadnak: “Jó sofőr vagyok.” vagy “Jó jelentést állítottam össze.”. Minden alkalommal, amikor valaki más elismerésére vágysz, ebből a listából meríthetsz magabiztosságot.

8. Érzékenység

A túlzott érzékenység a hisztrionikus személyiségzavar tünete lehet, amit más néven hisztériának is nevezünk. A vágy, hogy magunkra irányítsuk a figyelmet, természetes, egészen addig, míg dührohamokkal nem párosul. Ennek a személyiségzavarnak az egyik legsokatmondóbb jele a rendkívül érzelmes beszéd, ugyanakkor a részletek teljes hiánya. Például arra a kérdésre, hogy hogyan nézett ki az anyukád, csak annyit mondasz, nagyon jól.

A betegség néhány egyéb tünete:

• A megerősítés, elismerés, dicséret folyamatos elvárása a beteg által tisztelt személytől.
• Hosszú időn át egy feladatra való koncentrálás képességének hiánya.
• Érzelmek gyors váltakozása.
• A halogatással kapcsolatos intolerancia, állandó cselekvési vágy.

Az egyik legjobb módszer a hisztéria kezelésére a stopper használata. Állítsd be az időzítőt 30 percre vagy 1 órára, és ez idő alatt kizárólag egy feladattal foglalkozz. Bár könnyűnek tűnik, valójában nem lesz az, mert a túlérzékenységben szenvedőknek nagyon nehéz egy helyben maradni. Célokat is nehezen tudnak kitűzni maguk elé, mert általában valami csodálatos, de pontosan meg nem határozott dologról álmodnak. Ebben szintén segíthet az időzítés, például határozd el, hogy egy feladattal egy hét alatt végzel vagy egy hónapon belül megtanulsz rizottót készíteni.

9. Perfekcionizmus

A perfekcionizmus rögeszmés-kényszeres személyiségzavarrá fajulhat. Ennek a betegségnek a kifejlődése általában összekapcsolódik a társadalmi értékrenddel, melyben fontos szerep jut a részletekre való odafigyelésnek, az önfegyelemnek, az érzelmi kontrollnak, a megbízhatóságnak és az udvariasságnak. A betegek pedig függőjévé válnak annak, hogy megfeleljenek ezen elvárásoknak. Ezek a pozitív dolgok ekkor változnak át katasztrofálissá, megjelenik a dogmatizmus, az érzelmi blokk, a pszichológiai rugalmatlanság.

A perfekcionistáknak a következő jelek adhatnak okot aggodalomra:

• Nem hajlandó időt szánni magára, mert fél, hogy haszontalan lesz.
• Nem hajlandó megválni felesleges holmiktól, mondván, egyszer még jó lesz valamire.
• A hibázástól való kóros félelem.
• A vágy, hogy másokért dolgozzanak, mert senki más nem tudja az adott feladatot olyan minőségben megcsinálni.

A perfekcionista számára nehéz dolog egy helyben maradni, mert azonnal cselekedni akarnak. A pszichológusok ezért azt tanácsolják nekik, hogy mindennap gyakorolják a meditálást, például csukott szemmel hallgassanak zenét, vagy masszíroztassák meg magukat. Érdemes feljegyezni, hogy mennyi dolgot csináltak a relaxálás nélküli napokon, és mennyit, mikor relaxáltak. Ez megmutatja a betegnek, hogy mikor pihen, akkor sem válik haszontanná.

10. Túlzott önbecsülés

A túlzott önbecsülés sokkal jobb, mint az önmegtagadás, ugyanakkor ennek is vannak bizonyos határai. Az érzés, hogy okos vagy, vonzó vagy, egyszerűen a legjobb a legjobbak között, nárcisztikus személyiségzavarra utal. Ha ebben szenvedsz, elég könnyen esel depresszióba, gyakran érezheted magad alsóbbrendűnek. A betegség egyéb tünetei:

• Rejtett vagy nyílt düh a válasz minden kritikára.
• Emberek felhasználása saját cél elérése érdekében.
• A betegnek különös elvárásai vannak önmagával kapcsolatban. Például elvárja, hogy előre engedjék a sorban, de senki nem érti, hogy miért.
• Erős irigység és folyamatos álmodozás a korlátlan gazdagságról.

A legfőbb probléma a nárcizmussal a valóság és az elvárások közötti ellentmondás, ami olyan érzéseket okoz, mint az értetlenség, a gyakori hangulatváltozások és a szégyentől való félelem. Az egyik hatékony módszer, ha az elérhetetlen vágyakat elérhetőkkel váltod fel. Például vegyél egy pár szép cipőt a közeli üzletben ahelyett, hogy egy luxusautóról álmodozol.