A média torz női tükre: tényleg ennek kell megfelelnünk?
Az ideális női testkép rengeteget változott az emberiség történetében. Minden kornak megvolt a maga szépségideálja. A nők pedig az éppen aktuális trendhez akartak görcsösen ragaszkodni. Bármi áron.
Kezdetben a gömbölyded formák voltak a nyerők, hiszen egy húsosabb nőci biztosabb táptalaja volt a gyermek kihordásának, termékenységgel volt egyenértékű a kerekded testalkat. A “rubensi” szépségek az enyhén molett hölgyek voltak, akiken látszott a jólét, a jól tápláltság.
Később ez megváltozott és jöttek a karcsúbb kivitelek. Divatba jött a darázsderék, melyet elképesztő testsanyargatással értek el a nők, ugyanis színre lépett a korzett.
Napjainkban is léteznek divatfűzők, melyek puha anyagból készülnek. Némelyik acélmerevítős, de van enyhébb verzió is, melyben műanyag merevítők hozzák el nekünk a kívánt derékméretet. Mindig azt halljuk, hogy fogadjuk el magunkat olyannak, amilyen. A férfiak is szeretik, ha egy nőn van mit fogni.
Igen, ez mind szép és jó, de akkor, hogy létezik az, hogy a média mégis a tökéletes testű, agyonretusált szuper vumenekkel van tele. Nagy cickók, vékony derék, kerek csípő, narancsbőrmentes lökhárító. Tehát valami még sincs rendben ebben a, mindenki úgy tökéletes, ahogy van, világban.
Eszembe jutott Bridget Jones, amikor egy lepedő-sátorban szerencsétlenkedik öltözés közben. Mark Darcy pedig rá is kérdez, hogy mi a bánatot csinál. A válasz pedig, hogy nem szeretné mutogatni a röcögős hájait. Pedig a férfi azzal együtt imádja.
A média tehát olyan torz képet alkotott a női testről, aminek photoshop nélkül gyakorlatilag képtelenség megfelelni. Pedig kizártnak tartom, hogy ha egy férfi megismerkedik egy nővel, és szerelmi légyottra kerül a sor, akkor azon morfondírozik, hogy a ruha alatt vajon egy 90-60-90-es méretekkel rendelkező nő bujkál vagy sem.
Ezeket mondogatjuk magunknak, közben zsírleszorító, titkos fehérneműkbe préseljük idomainkat, kenjük a citrusfélét a combunkon és rémületes diétákat folytatunk. Mert a karcsú, feszes test a nyerő. Nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, mert az itt-ott nem tud ellenszegülni a gravitációnak. Sajnos már a Teremtés Koronái sem tudják nekünk bebizonyítani azt, hogy szuperszexik vagyunk, mert az a fránya tükör otthon olyan, mintha a vidámparkok torz tükrében nézegetnénk magunkat.
Fogyasztói társadalomban élünk, az ideálképek változnak, ezzel együtt muszáj a divatot követnünk, vásárolnunk új ruhákat, hátha akkor Pamela Anderson nyomdokaiba léphetünk.
Óriási frusztráltságot okoz a média a nőknek. Sokszor már az utcára is kínkeservesen merünk kilépni, mondván a nadrágunk 2 centire bevágja a csípőnk husiját. Párkeresésről már nem is beszélve. Egy kis saját sztori Nektek: egyszer megismerkedtem egy álomszép sráccal, tudjátok, magas, jóképű, adoniszi testű. Ő akarta hab testemet, de én annyira bepánikoltam, hogy mi lesz, ha ledobom a textilt, lehet megvakul a látványomtól, hogy őrült fogyókúrába kezdtem. Semmi értelme nem volt, mert imádott a hurkáimmal együtt, de ugye egy nőnek ezt nem lehet megmagyarázni.
Szumma-szummárum Hölgyeim, igenis takarjuk le a torz testképtükröt, amelyet ránk kényszerítenek, és élvezzük a testünket, hiszen minden nő csodálatos. Ha elhisszük magunkról, hogy szépek vagyunk, a környezetünk is annak fog látni minket.
