Nostradamus magyaroknak írt Jóslata a menekültekről is…
Aki valaha is olvasta tanulmányozta Nostradamus jóslatait a Magyarokhoz, annak szembetűnhet néhány igen fontos tényező: A versek számokkal ellátva sorrendben vannak, de nem kronológiailag csupán ahogyan ő látta úgy írta egymás után. Ezek közül figyeljük meg mennyire ráillenek ezek a versek mégha nem is kapcsolódnak egymáshoz olvasd el és tanulmányozd őket. Számomra meglepő a pontosságuk amelyeket közöl a történésekről a jelenről egy olyan ember aki több száz évvel ezelőtt jegyezte le mindezeket.
Lássuk a jóslatot:
“Nomád népek jönnek Pannóniába, egyre számosabban és megvetetten, e nemzet veszti nyelvét s Európában árva, a föld népe nem fogadja be, sem a szellem. Csak táncol s zenél, koldul, lop ha kell, és vándorol tovább, örökké vágytól hajtva, hogy egyszer végső hazát is érdemel, és barna bőre nem lesz bélyeg rajta.”
A nomád népek megérkeztek egyre többen jönnek, Az európaiak nem fogadják be köztük mi magyarok sem hiszen ahogyan viselkednek, és ezáltal vándorolnak országról országra, mindenütt befogadást dokumentumot kérve a letelepedéshez, dolgozni nem akarnak csak koldulni lopni és vándorolni.
Jóslat:
“Az írott szó elhal majd, és egyre szegényebb lesz a beszéd, a nemzetre egy talány hoz bajt, mely elveszi az emberek eszét. Egész nap otthonukban ülnek, bámulnak hazug, mozgó képeket, s mire a bálványok ledőlnek, már alig születnek gyermekek.”
Ez a vers pedig valamelyik ( találmányra) a jelenlegi világunkban található fejlett eszközök ( számítógép, internetes játékok, közösségi oldalak, selfiőrölet stb. ) hoznak bajt ránk elvakítanak bennünket, és mire ész bekapnánk a nemzetünk megkopik és elfogyunk.
Jóslat:
“Amit értelmes elme el sem képzel, az megtörténik majd Hungáriában. Senki nem boldogul erővel, sem ésszel, csak gyilkos ármány és ravaszság van. Dolgozni akarnál, de nincs munka, pedig a földek parlagon hevernek, aki eddig a munkáját csak unta, most koldusa lesz az idegeneknek.”
Mennyire találó ez a versszak is, a mai Magyarországra?Erővel munkával és még tanultsággal ésszel sem keresed meg a kenyered jelenleg.Dolgoznál de nincs hol, és ha van is annak nincs értéke, hiszen kevés pénzt keresel vele. Idegeneknek dolgozunk koldusként otthon és külföldön, mert ha jól is keresel kint, de mégsem lehetsz otthon.
Jóslat:
“Csak temetni tudnak, nem ünnepelni, erejük gyorsan elfogy, szalmaláng, türelmesek, de kitartásuk semmi, vezérük rosszul végzi mindahány. Költőiket elfelejtik gyorsan, akárcsak régi énekeiket, magyar se marad sok a honban, de magyarul szólnak – az idegenek.”
Ezt nem szeretnénk hogy ugye bekövetkezzen, – teljesen – hiszen fogyatkozunk és ha elfeledjük magyarságunk, majd jönnek idegenek kik beszélik nyelvünk és megmaradnak nálunk, mert a hazánkban egyre kevesebben vagyunk.
A jóslat utolsó vers sorai hogy hitelt érdemlő legyen:
“Akinek mindezt írtam rendelésre, három hónappal él tovább mint magam. Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége, minden ledőlt toronynak súlya van. A pogány még százhúsz évig itt lesz, de egyre jobban gyengül – személye két nemzet közt híd lesz, s utódja nagy művet ír a küzdelemről”
Ez a nagyhírű vitéz a magyar nemzet fia 3000 ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, és a megrendelő személyében Zrínyi Miklósra ismrünk a szigetvár hősére, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét és 1566 szeptember 8-án hősi halált halt.
Egy jóslat Szécsényi Istvánról:
“Nemes család sarja, mégis a köz érdeke nyűgözi le életében,
folyókat rendszabályoz, partot összeköt, s tudósokat növel rég elfecsérelt pénzen. Királya híveként szít forradalmat, népe szolgájaként magába réved, s midőn egész Pannónia reszketve hallgat, egyetlen lövéssel vet önmagának véget.”
Valóban Szécsényi István 1860 április 8-án bécsben főbe lőtte magát. Vitatják hogy meggyilkolták ugyan, de ha a jóslatot tekintjük irányadónak akkor öngyilkos lett.
Jóslat:
“Bölcs ember, a jogok tudósa, szerény és nagyhatású szónok, nem volt ilyen kétszáz év óta, törvényben mér sok országos gondot.
Amit fegyverrel el nem ér ország, eléri azt ô türelmes gondolattal általa békül meg magyar és osztrák, köt egyezséget az ördög és az angyal.”
A kiegyezés kovácsa Deák Ferenc köt egyezséget magyar és osztrák között, érdekes az utolsó szópár ördög és angyal. A nyugat mindig is a magyarok eltávolítását tűzték ki a történelem folyamán.
Jóslat:
“A második millenium után a víz csak csordogál, a föld kiszárad, forró aszály söpör át Hunnián, s keletről menekvőknek nem vet gátat. A Danubiuson száraz lábbal átkelhet bárki, ám háborúk miatt, mit vívnak három szomszédos királlyal, a nép Danubiuson túlszalad.”
Ez a rész még várat magára, de ha jól megfigyeljük ebbe is lenni kezd részünk, Aszályos időket élünk és a menekültek is megjelentek kelet felől, már csak a Duna apadása hiányzik hogy teljesedjen ezen jóslat, a szárazság miatt.
