A föld 13 legrejtélyesebb ténye, amire még a tudósok sem találtak magyarázatot.

Rengeteg tudós szentelte életét a föld felfedezésének, rejtélyes tények megvizsgálásának, de még mindig akadnak olyan részei világunknak, melyekhez ők sem jutnak el. Például gondoltad volna, hogy eddig még nem sikerült eljutnunk a föld azon részéhez, ahol a köpeny található? Azonban, ami késik nem múlik és az idő előrehaladtával más oldalról is megközelíthetik ezt a szakaszt. Összegyűjtöttünk 13 tényt a világról, amire eddig még nem találtak magyarázatot.

A szeizmológusok úgy vélik, hogy bolygónk belső magja szilárd, a külső része pedig folyékony és olvadt. Ezután jön a köpeny, ami a kéreg felett van, azonban még mindig nem tudjuk, miből áll, mert soha nem jutottunk el hozzá: mélysége 30 km és 2900 km között van. Olaszországban Kola fúrótornyával jutottak eddig a legmélyebbre, 12,3 km mélyre.

A pólusok megváltozhatnak

A Föld mágneses pólusa változik. Tudósok szerint, ez többször is előfordult már. A legutóbbi váltás 10 millió évvel ezelőtt történt, és valószínűleg újra elő fog fordulni, de senki sem tudja, mikor és miért.

Korábban volt két holdunk

A csillagászok szerint a Földnek két holdja volt, 4,6 millió évvel ezelőtt. A második kb. 1200 km-re volt, és ugyanolyan pályán mozgott, mint a mi Holdunk, amíg össze nem ütköztek. Ez magyarázatot adhat arra a kérdésre, hogy a Hold oldalai miért különböznek egymástól.

“Holdrengés”

Kevesen tudják, hogy földrengések a Holdon is előfordulnak. A szárazföldivel ellentétben nem olyan erősek és ritkán is fordulnak elő.

A föld nagyon forog

A Föld 1600 km / h sebességgel forog valamint a Nap körüli mozgása 108 000 km / h-nál gyorsabb. Mi azonban csak akkor érezzük a mozgást, amikor a sebesség változik. Az állandó sebesség és a gravitáció ereje miatt egyáltalán nem érezzük.

Az idő “növekszik”

620 millió évvel ezelőtt egy nap a Földön 21,9 órán át tartott. A Föld fokozatosan lassul, de 100 évente körülbelül 70 “msec” sebességgel.

Furcsa gravitáció

Bolygónk nem tökéletes gömb formájú, ezért vannak rajta magas és alacsony gravitációs területek. Egy ilyen anomália például kanadai Hudson-öböl. A tudósok rájöttek, hogy a gyenge gravitáció a gyorsan olvadó gleccserek által okozott alacsony sűrűség miatt következnek be.

A legforróbb és leghidegebb pont a Földön

A bolygó legforróbb helye Aziziyában, Líbiában található, ahol a hőmérséklet + 58 ° C. A leghidegebb hely pedig az Antarktisz, ahol -73 ° C van. Azonban megfigyelések szerint a legalacsonyabb hőmérséklet az orosz Vosztok kutatóállomás területén jegyezték be 1983. július 21-én – (-89,2 ° С).

A bolygó súlyosan szennyezett

Ez nem igazán hír. Azonban az űrhajósok azt mondják, hogy 1978-ban a Föld kinézete meglehetősen különbözik attól, amit most látnak. Sok törmelék és hulladék miatt a kék, zöld, fehér bolygónk barna, szürke és fekete színűvé válik.

A Föld vasból, oxigénből és szilíciumból áll

Ha elkülönítjük bolygónk alkotóelemeit, úgy fog kinézni: 32,1% vas, 30,1% oxigén, 15,1% szilícium és 13,9% magnézium. A legtöbb vas, ami (kb. 90%) a magban található, míg a kéreg leginkább oxigént (47%) tartalmaz.

A Föld lila volt

Kutatók szerint a Földön a korai élet olyan lila lehetett, mint amilyen zöld napjainkban. Az ősi mikrobák a klorofilltól eltérő molekulát alkalmazhattak, hogy hasznosítsák a napsugarakat, méghozzá egy olyat, mely az organizmusokat lila színnel látta el.

Rejtett óceán

Tudósok a Föld felszínének mélyén 410-660 km-en mélyen hatalmas vízgyűjtő helyet találtak. Ez 2,7 milliárd éves, és a köpenyben található gyűrűnek köszönhető. A víz hatalmas nyomás alatt van, és mennyisége elég ahhoz, hogy háromszor feltöltse a Föld óceánjait.

Marsi élet

A bolygók életformái után évekig tartó spekuláció után a tudósok biztató jeleket találtak arra, hogy létfontosságú molekulák jelen vannak a Marson. Emellett néhány nagy szénalapú molekula maradt a Mars talaján, és nem csak a “rover” által okozott szennyeződés eredménye.