Mitől férfi a férfi?
A férfiakkal az a baj, hogy anyjuk van. Hogy egy nő mellett nőnek fel. Nem véletlenül választották le a spártaiak a gyerekeket az anyjukról. Mert anya mellett elpuhulnak.
Mitől férfi a férfi? Sok helyen kérdezik. Nem túl nőies, hogy ezt nekem kell leírni (szeretem, ha a férfiak mondják meg nekem, hogy mi a pálya…), de leírom.
A férfiakkal az a baj, hogy anyjuk van. Hogy egy nő mellett nőnek fel. Nem véletlenül választották le a spártaiak a gyerekeket az anyjukról. Mert anya mellett elpuhulnak.
Komolyra fordítom a szót és visszatérek a XXI. századba, ahol nem választjuk le a gyereket anyáról és jobb esetben 18, rosszabb esetben 35 éves koráig ágyba kapják a vajaskiflit párizsival, szalámival kitudja mi a kedvence annak a kis „édes gyermekemnek”.
Nem kell harcolni menni, aratni, fát vágni, disznót vágni. Minden kéznél van. Az étel, a meleg, a nő. Szerintem ennyi paraméterváltozás éppen elég volt ahhoz, hogy a férfiak nagy általánosságban elpuhuljanak a mai világban.
Ennek ellenére van szerencsém, olyan férfiakkal dolgozni, akik magas teljesítményt nyújtva férfiként viselkednek. Persze nem tudom otthon milyenek, de nekem attól férfiak, hogy amikor helyzet van akkor felnőtt férfi módjára beleállnak és harcolnak. Legtöbbször éppen ezért meg is oldják a kihívásaikat, de ha nem akkor se mennek le kisfiúba és kezdenek el magyarázkodni, hanem felelősséget vállalnak és megoldást keresnek.
Tudatosan élnek és saját maguk tűzik ki a célokat maguknak. Magasra teszik a lécet, mert hisznek magukban.
Mindegy mi a cél! Csak legyen!
A mai világban már az is magas léc, hogy eltartsa valaki a családját úgy, hogy közben jelen is tudjon lenni otthon. Hogy nem hajtja bele a fejét teljesen az igába és bólogat mindenkinek, hanem tudja mit ér és mire képes és annyit vállal és olyan szinten, hogy az neki is jó legyen ne csak a munkáltatójának. Ha nem így tesz, kiég, kihasználják, romlik a teljesítménye és elfogy. Először a családjában nem lesz jelen aztán a saját életében.
A férfi az, aki tudja, hogy mekkora a felelőssége a saját világában. És vállalja is azt!
De mitől lesz ilyen férfi egy férfi?
Visszatérhetünk az anyákra. Mivel a férfiak nők mellett nőnek fel ezért mindig is függeni fognak Tőlük. A szeretetüktől a puhaságuktól a figyelmüktől a szépségüktől és ez jó. Mert egy férfi attól igazán férfi, ha érez is és ezt csak anya tanítja meg neki. Bevési az első három évben azzal, hogyan bánik a kisfiával. Aztán ez a kisfiú, ha felnő meg tudja mutatni, hogyan kell szeretni és megtartani azt a nőt, akit majd választ. Aztán a gyerekeit.
Mert amikor felmászik egy férfi egy óriás magas hegyre és átugorja azt a magas lécet, amitől férfinak érezheti magát, akkor mégiscsak jó, ha valaki tapsol is. Akiért fel kell mászni. Mert ha nincsen mögötte senki, akivel örülhet a férfiasságának akkor csak egy hideg teljesítménykényszeres szenvedélybeteg. Egy üres páncél.
Szóval a „férfi kérdés” a mi kezünkben van kedves nőtársaim. Akármikor azt hallom, hogy a férfi legyen férfi és akkor majd én is nő lehetek mellette, csak fogom a fejem, hogyan toljuk el magunktól a felelősséget. A mi felelősségünk, hogy milyenek a férfiak a mai világban és a saját életünkben. Születésüktől kezdve a nőre figyelnek! Először anyára aztán ránk, a nőre. Nem tudnának felnőni ha anya nem szeretné és erősítené meg őket és nem tudnak igazán férfiak lenni akkor sem ha mi társként nem erősítjük meg őket.
Elég sok kultúrában most kapnák fel az első követ és kezdenének megkövezni ezért a nőközpontú kijelentésért.
Pontosan tudom, hogy az egyetlen energia, ami az életért felelős az a szeretet és erre az anyák tanítják meg a gyermekeiket.
Szóval jól szeressünk, hogy férfivá érjenek a fiaink és aztán jól szeressenek minket a férfiak.
A másik út Spárta… (és mivel újra egyre keményebb a világ és fordulunk a XXI. századból visszafelé, egyre több fiú ezt az utat kell, hogy járja…csak az a férfi, aki így nő fel, rombol, és nem teremt…)
