Teszteld a helyesírásodat: 10+1 magyar szó, amit a legtöbben rosszul használnak…Te a kivételhez tartozol?
Egy nemzetet leginkább a benne élők, és az anyanyelvük határoz meg. Minket, magyarokat pedig olyan gyönyörű, ékes nyelvvel áldott meg a sors, amely nem csak Európában, de az egész világon páratlan. Az pedig, hogy a Kárpát-medencében, a legnagyobb olvasztótégelyben fenn tudott maradni, az egész egyszerűen a csodával határos. Éppen ezért lenne fontos az, hogy helyesen műveljük, ám az igazság az, hogy néha irtó nagy baklövéseket követünk el…
Nem vagyunk sokan. A becslések szerint 17 millióan beszélik a magyar nyelvet, ebből pedig körülbelül 15 millió lehet a magyar anyanyelvű személyek száma. Így talán nem is szükséges elmagyarázni azt, hogy miért kell óvnunk és továbbadnunk. Ám mindenki, – mi is – követünk el hibákat: gyakran találunk ki új, addig még soha nem létező szavakat, vagy csupán rosszul használjuk azokat, sok esetben rosszul is írjuk, ám még az is előfordul, hogy hozzá költünk egy-egy betűt.
Most eljött az idő, hogy tiszta lapot kezdjünk, és számba vegyük azokat a szavakat, amelyek helytelenül kerültek be a köztudatba, vagy éppenséggel valamilyen okból kifolyólag rosszul használjuk őket:
1. Olyan szó, hogy kaukció nem létezik. A helyes forma a kaució, amely magyarul valamilyen óvadékot jelent a legtöbb esetben.
2. A rubrika egy latin eredetű szó, amely rovatot, hasábot jelent. Még véletlenül se ejtsük vagy írjuk rublikának.
3. Ezt a szót mindig elrontjuk. Nem mindíg, hanem mindig.
4. Egyenlő vagy egyelő? Attól függ! A tortát egyenlő szeletekre vágjuk, ám egyelőre még nem akarunk süteményt készíteni.
5. Gyakran mondjuk azt is, hogy meginvitálunk valakit valahova. Ám ez is helytelen. Meghívjuk, vagy hozzánk invitáljuk.
6. Ledegradál. Újabb helytelen forma. Degradálunk vagy leminősítünk valakit.
7. Olyan szó sem létezik, hogy leamortizál. A helyes alakja: amortizál.
8. Légyszíves vagy légy szíves? Az utóbbi a helyes. A légyszíves, légyszi, léccives, lécci mind helytelen alakok.
9. Nyitva tartás vagy nyitvatartás? A külön írt forma a helyes. Csupán akkor írhatjuk egybe, ha nyitvatartási időről beszélünk.
10. Elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én? Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Azonban az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji.
10+1. Sokan nem tudják, hogy a helység és a helyiség között különbség van. A helység jelentése kisebb település, míg a helyiség jelentése meghatározott célra kiadott épületrész, például kamra, fürdőszoba, sufni. Tehát nem mindegy!
Számos olyan szó vagy kifejezés van még, amelyet helytelenül használunk, ám úgy gondoltuk, hogy ezek a leghasználatosabbak és legelterjedtebbek. Most azonban, hogy minden a helyére kerül, valószínűleg már nem lesz problémánk a helyesírással. Legyünk kritikusak magunkkal és másokkal szemben is az anyanyelvünk helyesírására, hiszen rajtunk kívül más nemzetek nem fognak vigyázni arra.
Óvjuk meg!
Alig akad olyan árnyalat, melyet hajlékony, rugalmas, gazdag nyelvünkön ma nem fejezhetnénk ki. /Kosztolányi Dezső/
